Kedvenc helyek

Nils: Mindenkivégez

est.hu:
6/10
|
olvasói
(0)
[ alternative / electronica / rock ] Ha beírjuk a zenekar nevét a YouTube keresőjébe, még mindig több találatot dob ki a rendszer Nils Holgerssonra, mint a magyar alter rock négyesre, de a srácok jó úton haladnak afelé, hogy ez hamarosan megváltozzon. A Mindenkivégez például egy jó kis debütlemez.
A Nils zenekar 2005-ben alakult, és ez év végén már egy ötszámos házi készítésű demóanyaggal házaltak a fiúk, nem sok sikerrel. Az áttörést (bár magyar viszonylatban ezt nem egészen úgy kell érteni, ahogy a külföldi bandák esetében) mégsem ez, hanem a Zöld Pardon 2008-as tehetségkutatója hozta meg számukra, amit izibe meg is nyertek.   Ráadásul nem is a "zépés" verseny volt az egyetlen zenekari megmérettetés, ahol dobogóra állhatott a négyes, szóval nem véletlenül kezdte el az MR2 az éterbe adagolni a Hello című slágert a magyar alter rock rajongók nem kis örömére. Röviden azt is mondhatnánk, hogy az együttes azon az úton halad, aminek a végén például a 30Y tartózkodik, és ha nem tévednek el a srácok a jövőben, akkor az sem kizárt, hogy hamarosan ők is ott kötnek ki. De addig még sokat kell gyalogolni.   Ha már a 30Y-t említettük, folytassuk a nagy összehasonlítgatást, mert a Nils dalain erőteljesen érződik a nagy elődök és évfolyamtársak hatása. A Beck Zoli-klánt például az energikusabb darabok juttatják eszünkbe, a Hiperkarmát néhány szövegrészlet, bár a gyengébb pillanatok közé tartoznak azok a próbálkozások, amikor bérczesisre veszi a figurát a szövegíró. A Hiperkarmát ugyanis csak rosszul lehet koppintani. A Kaukázus sem elhanyagolható inspiráció, de mivel ez a csapat is a Kispál és a Borz köldökzsinórján csüngött, ezért végül megint csak Lovasiéknál kötünk ki, ergó a Nils is a Kispál köpönyegéből bújt elő.   
A zenekar vezetője, Pogány János énekel, basszusgitározik, dalt szerez, szöveget ír, kever, felvételt készít, producerál, és a munka után biztos ő takarítja ki a stúdiót is. Még ha nem is egyformán sikeresen teljesít az összes fent említett területen, hiperaktivitásából csak profitálhat a színtér, továbbá karakteres frontemberről van szó, ami ugye elengedhetetlenül fontos egy ilyen csapat esetében. Erről már a Megmondó című kezdőszámban megbizonyosodhatunk, ami nem véletlenül került az első helyre: lendületes, megkapó dal, mely egy csalafinta riffel nyit.
 
Sajnos azonnal kapunk a nyakunkba kéretlen bölcsész bölcsességeket is ("Az élet légy, ne aki él, a lét legyél, ne a létező"), de szerencsére erre nem sok példa lesz a folytatásban. A Mint egyszer is nyerő tétel, ám ha lenne benne egy ütős refrén, sokkal nagyobbat szólna. A Diszkómarci a rossz cím ellenére is az egyik legjobb nóta, a koncerteken kiválóan szuperál majd, az Ott a pont pedig talán a legeltaláltabb szösszenet, és egyben el is dönti a kiadvány címének értelmezése körüli lamentálást ("mindenki végez" vagy "minden kivégez").
 
Ahogy a bevezetőben említettük, a Nils első LP-je jó kis debütlemez. Nem ütős, de nem is sápadt, nem feledhetetlen, de nem is feledhető, vannak rajta kiemelkedő pillanatok, ugyanakkor az is érződik rajta, hogy még tisztulnia kell mind a mondanivalónak, mind a zenének. De ha picit belehúznak a fiúk a dalszerzésbe, és még több tapasztalatot gyűjtenek a színpadon, hamarosan ettől is koncentráltabb, töltelékdalok nélküli albumot fogadhatunk tőlük, és az sem kizárt, hogy a lúdháton röpködő svéd törpe Holgerssont is lenyomják majd.
fejes
2010.09.04
|


Játék
A tízéves Fortepan anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria.
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.