Kedvenc helyek

„Most hús-vér emberekként szeretnénk bulizni” - Vastaghúros (Swetter)

Az egykori Ki Mit Tud döntős, ahogy akkor nevezték „népi metált” játszó Swetter zenekart (update! - az interú elkészítése után Vastaghúrosra változott a nevük - a szerk.), néhány éve újra összeállt egy nagyszabású koncert erejéig.
Ám a diósgyőri vár falai között megrendezett 20 évvel később című előadás olyan jól sikerült, hogy utána egyre-másra kapták a felkéréseket, idén pedig már a Szigeten is láthatjuk őket az Avas néptáncegyüttessel és a Lángoló Leguánok Tűzcsoporttal kiegészülve. A civilben televíziós rendezőként dolgozó Kázsmér Kálmánnal, a csapat basszusgitárosával beszélgettünk. 
 
- Most akkor Swetter vagy Vastaghúros a csapat neve? 
 
- Jelenleg mindkét nevet használjuk, de szerintem előbb-utóbb átállunk majd a Vastaghúrosra, mert abban benne van a népzene is, és összességében jobban kifejezi azt, amiről az együttes szól. A Swettert pedig természetesen azért használjuk, mert annak idején a Ki Mit Tudon ezzel a névvel szerepeltünk és ismertek meg minket. De ha már úgyis nulláról kell újrakezdenünk, szeretnénk, ha ez tényleg egy új fejezete lenne az életünkben. 
 
- 2007 környékén kezdtetek el ismét együtt zenélni. Mi hozott újra össze titeket és hogy jöttek az új tagok? 
 
- Az egész úgy indult, hogy mindenkiben volt egy fajta hiányérzet. A csapat történetéről ugyanis azt kell tudni, hogy a ’88-as Ki Mit Tudon az összes fordulót maximális pontszámmal vitte a zenekar, ami ha jól tudom, nem nagyon fordult elő a vetélkedő során. Aztán jött a döntő, amire három napig próbáltunk keményen, és az élőadás napján, pár órával az adás előtt bejött egy Lucky Boys Dixieland nevű zenekar, és érdekes módon a pop-rock kategóriát utolsó pillanatban ők nyerték meg. Ebben csak annyi volt az érdekes, hogy Benkó Sándor [Benkó Dixieland Band] volt a zsűri elnöke. Egyébként muzsikáltunk a Tilos az Á-ban, a Fekete Lyukban, a Petőfi Csarnokban, koncerteztünk a Toten Hosennal, de volt egy sor olyan negatív esemény, ami miatt végül úgy döntöttünk, nem folytatjuk.  
 
- Például? 
 
- Például játszottunk Kassán, és kiplakátolták, hogy lesz Swetter koncert csak éppen más helyszínt és időpontot írtak rá a plakátra, de még így is teltházas koncert előtt játszottunk. 
 
- Akkor végül is a csalódottság miatt hagytátok abba? 
 
- Képzeld el, hogy éveken át, míg más nyaralt, mi a nyarakat egy pincében – az ős-Eddának a próbatermében – töltöttük és próbáltunk. Amikor a tulajdonképpeni siker kapujában, a Ki Mit Tud döntőben elhasaltunk, az borzasztó nagy csalódás volt az akkori lyukas cipős miskolci gyerekeknek, és amikor megcsappantak a meghívások, egy idő után kifulladt a dolog.  
 
- Pedig, ha jól tudom, még lemezetek is megjelent. 
 
- A lemezünket úgy adták ki, hogy nem is tudtunk róla. Bravo Pepita (Boros Lajos vezetése alatt működő kiadó – a szerk.) kiadványként jelent meg, és én úgy tudtam meg, hogy kiadták, hogy a színházban, ahol dolgoztam, bejött a dobosunk öccse, és viccesen megkérdezte, hogy „gyerekek, ma már mindenféle szart kiadnak?”. Elmentem és a saját pénzemen vettem magamnak három bakelitet.  
 
- Korábban nem is merült fel, hogy újra zenélnetek kéne? 
 
- Az volt a legbosszantóbb az egészben, hogy a rendszerváltást követően mindenki elkezdett világzenét játszani meg folk-rockot, etno-rockot, metál-folkot, és egyik pillanatról a másikra mindenki partizán lett és népzenét kezdett el feldolgozni, miközben mi már a nyolcvanas években is ezt csináltuk. Ezért hoztuk össze évekkel később azt a teltházas diósgyőri koncertet Lajkó Félixszel, aminek a felvételét a Magyar Televízió és a Duna tévé is leadta már. Ez volt az a koncert, amikor már mindenki apuka meg anyuka lett, mindenkinek volt már hivatása, és nem a megélhetésről szólt a dolog, hanem mert volt bennünk egy befejezetlenség érzet. Az eredeti terv az volt, hogy csak egy koncertet csinálunk, de aztán rengeteg meghívás érkezett Erdélyből, itthonról. Mi mondtuk, hogy csak egy koncertre álltunk össze, és a csúcson szeretnénk abbahagyni, de azóta is folyamatosan kapjuk a felkéréseket, és így jött az is, hogy fellépünk az idei Szigeten. 
 
- Rögtön két alkalommal is színpadra léptek: a nulladik napon, augusztus 9-én az MR szimfonikusokkal, majd 14-én vasárnap az MR2 Színpadon önálló műsorral.  
 
- A saját koncertünknek felépített struktúrája van: mind szövegtartalomban, mind hangzásban fel van fűzve egy dramaturgiai láncra. Lendületes, vidám kezdés, nagyon lendületes, nagyon vidám befejezés, a kettő között pedig egy kis szerelmes szomorkodás. Mert mit tudunk mi magyarok nagyon jól? Mulatni és búsulni. Tudod, miért kap ki mindig a magyar válogatott? Kimennek a pályára, megszólal a „bal sors akit régen tép”, na, onnantól elúszott a meccs. 
 
- A Szigeten is fellép veletek az Avas Táncegyüttes? 
 
- Igen. Az az érdekes, hogy ők egy nagy hagyományokkal rendelkező, autentikus néptáncegyüttes, akiknek heti szinten három-négy fellépésük van, de mégis huszonéves gyerekek, akik a néptánc mellett, ugyanúgy szívesen elmennek mondjuk egy Tankcsapda koncertre. Szóval szívesen jönnek velünk, és nem bánják, hogy egy picit rockosabb zenére néptáncolnak. Ez olyan, mint hogy régen még népviseletben kaszáltak az emberek, aztán rájöttek, hogy joggingban kényelmesebb – de attól még kaszáltak. 
 
- Az eredeti felálláshoz képest új tagokkal is bővült az együttes. 
 
- Annyi vérfrissítés volt a zenekarban, hogy gitárost cseréltünk. Az új gitárosunk Cseh István, akiről szerintem még nagyon sokat fogunk hallani – a Vastaghúros zenekaron kívül is. Róla azt kell tudni, hogy erdélyi származású és Bostonban ösztöndíjjal elvégezte a Berklee-t – a négyéves egyetemet két és fél év alatt. A másik új-régi tagunk Mészáros Tibi, aki már játszott a régi Swetterben is. Ezen kívül kiegészültünk egy brácsással, egy hegedűssel és ütősökkel. Nálunk egyébként billentyűsből is kettő van, van egy szintetizátor és egy nyolcvanéves Hammond-orgona.  
 
- Akkor zenészben tényleg nincs hiány. 
 
- Konzervatív nótáink vannak, amikben előfordulnak félperces gitárszólók, és szerintem igazából azoknak tud örömöt szerezni a zenénk, akik még értékelik ezt, és felkapják a fejüket, hogy „öcsém, ebben van egy gitárszóló, ebben meg egy Hammond”. Mostanában ez ritkaságszámba megy: mindenki biztosra megy, maradjon a szám három percen belül, mert akkor lejátssza a rádió, emlékszik rá mindenki, aztán hajrá, fogyasszátok!  
 
- Civilben rendezőként dolgozol. Dokumentálod a Swetter, illetve Vastaghúros történetét? 
 
- Az igazat megvallva, nem, talán a szigetes koncerten forgatunk werkfilmet, bár a szimfonikusokkal közös koncertről komoly felvétel készül, már a próbák is dokumentálva lesznek utána a színpad soundcheckjétől kezdve a koncertig minden. Megvolt a nagy tévés koncertünk, néhány hete voltunk a lottó show-ban, kihúztuk a 6. nyerőszámot, már mindenütt voltunk. Most hús-vér emberekként szeretnénk bulizni, és ősszel csinálni egy kocsma turnét, ahol egy rekesz sörért és ásványvízért elmegyünk muzsikálni.  
 
Molnár Ágnes
2011.07.20
|


Játék
Molnár Ferenc Caramel 2005-ben, a Megasztár 2. szériájának győzteseként került a zenei köztudatba. 10 év elteltével sikere töretlen, a zenei és közélet kiemelt szereplője.
Copyright © 2022 Minnetonka Lapkiadó Kft.