Kedvenc helyek

Thao & Mirah: Thao & Mirah

est.hu:
8/10
|
olvasói
8/10 (1)
[ folk / indie / pop ] Ilyen az, amikor az egész jóval több, mint részek összege. Amikor minden kirakó a helyére kerül, amikor minden összeáll egy képpé. Dalok a folk forrásvidékéről.
Az immár másfél évtizede az amerikai független színtér egyik sarokszegletében csücsülő Mirah Yom Tov Zeitlyn és a virginiai folk rock körökben ismert Thao Nguyen felvállalták egymást, bemutatkozásuk pedig az idei esztendő egyik legjobb folk lemeze lett. A harcos leszbikus Mirah a tavalyi év elején bonyolódott össze Thaoval a San Francisco-i Noise Pop Fesztiválon, és ahogy az már lenni szokott két érzékeny muzsikusnál, rögtön bele is kezdtek a közös dalok faragásába.
 
Ritka pillanat a popzenében, hogy két művész ennyire egymásra tud hangolódni, hogy nem akarják túllicitálni a másikat, hogy képesek megosztani egymással és nem felosztani egymás között a közös művet.

A Thao & Mirah-ból árad a harmónia, az egymás zenei elképzeléseinek maximális megértése, és az ebből születő ihletettséget sikerül is a legmesszemenőbbekig kihasználni. Bár kettőjük közül saját térképén Mirah az ismertebb, mégsem tolakszik, hanem mindenfajta kötekedés nélkül enged teret társának. A Thao & Mirah-t a hang viszi el. Ez a hang pedig hol kitárulkozó, hol alig rebegő, egyszer turbékoló, máskor kislányos, vagy épp fülledt, erotikus, egyszerűen szólva: tökéletesen nőies. Ezektől a csajoktól még a bölcsészszövegeket is mindenfajta fenntartás nélkül el tudjuk fogadni.

A dalok egyébiránt a folk forrásvidékéről érkeznek, vízgyűjtő területükön megtett hosszú, kanyargós útjuk során pedig olyan további összetevőket mosnak magukba, mint az elektronikus alapok, az afropop és a jazz. A hangszerpark ennek megfelelőn különféle akusztikus instrumentumokra épül. Nejlonhúros gitár, bendzsó, marimba, tamburin, szaxofon, trombita, sőt még üres boros üvegek is kézbe kerülnek.
 
A tömegtermék kategóriától a legtávolabb álló, higgadt popdalokat sikerült úgy megírni, hogy mindegyikben találunk valami emlékezetes momentumot. A nyitó Eleven például egy perfekt kis afropop, a Folks-ot fúvósok színezik, a funkys Rubies And Rocks free jazzbe csap át, a How Dare You pedig olyan, mint valami leszedált M.I.A.-féle tánczene.
 
Harmonia caelestis.
Radics Gábor
2011.09.11
|


Játék
A szentendrei Skanzen a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját mutatja be a 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakig.
Copyright © 2021 Minnetonka Lapkiadó Kft.