Kedvenc helyek

„...folyton csak az járt a fejemben, hogy milyen jól is mutatok a deszkán" - Mike Muir

Bár az új Suicidal Tendencies album már régóta várat magára, a zenekar tagjai továbbra sem szeretnének semmit elkapkodni, ennek ellenére még véletlen sem unatkoznak: gördeszkás csapatokat támogatnak, versenyeket indítanak, és sokat koncerteznek. szigetes fellépésük előtt a legendás banda frontemberével, Mike Muir-ral beszélgettünk
- Ti vagytok az első olyan banda, akik profi gördeszkás csapatokat szponzoráltok. Hogyan jött az ötlet? 
 
- Kölyökkoromban a tesóm profi gördeszkás volt. A Dogtownban nyomta, tagja volt a Z-Boysnak, akik rengeteget változtattak a deszkázáson annak idején, még egy dokumentumfilmet is készítettek erről. Ők kezdtek el medencékben deszkázni, és az egész mentalitásuk sokkal közelebb állt már a hardcore-hoz. Én pedig mindig eljártam vele a versenyekre, úgyhogy már régóta kötődöm a deszkázáshoz. Ahogy megalakult a zenekar, mindig próbáltunk együttműködni a deszkásokkal, a klipjeinkben is szerepeltek sokan közülük, például Tony Hawk is, szóval mindig megvolt a kapocs ezzel a sportággal. 
 
Nemrég Ausztráliában jártam. A suliban, ahova a fiam jár, rengeteg a szörfös és deszkás, úgyhogy kitaláltam, hogy csináljunk egy Suicidal csapatot. A zenekar körül pedig egy igazi nemzetközi gárda dolgozik, a butikunkért például egy olasz, Lorenzo felel. Ő mindig mondogatta, hogy náluk is jó volna összehozni valamit, így aztán egyre többfelé hozunk létre csapatokat. Remek érzés látni, hogy míg korábban nem voltak ilyen lehetőségek, manapság már bármerre járunk, bármilyen különböző kultúrákkal találkozunk, szinte mindenhol van deszkás park, és nagyon népszerű a sportág.  
 
- Neked nem fordult meg a fejedben, hogy te is profi deszkás legyél? 
 
- Dehogynem, szerettem volna az lenni, mivel mindig felnéztem a bátyámra, aki öt évvel idősebb nálam. Szerettem volna úgy deszkázni, ahogy ő, de bennem egyszerűen nem volt meg az, ami benne. Aztán ahogy idősebb lettem, és elkezdtük a bandát, mindenki azzal jött, hogy nézzétek, ez Red Dog kisöccse, amitől először jó nagy volt rajtam a nyomás, aztán ez elmúlt. Aztán amikor egyszer megnyílt a lábszáram, felhagytam a deszkázással... így legalább lett egy jó kifogásom! Amúgy azt éreztem mindig is, hogy nem fog ez nekem menni, mégis folyton csak az járt a fejemben, hogy milyen jól is mutatok a deszkán.  
 
- Mi a helyzet az új lemezzel? Már elég régóta írjátok... 
 
- Most először az új Cyco Miko (Mike szólóprojektje) album kerül terítékre, októberben fog megjelenni. Erre felkerültek eddig kiadatlan Infectious Grooves, Suicidal Tendencies, és más különböző projektek felvételei is, amiken az elmúlt években különböző emberekkel dolgozunk. Épp hétfőn lett kész a borító, hamarosan pedig készítünk pár videót is hozzá. Az új Suicidal anyaggal majd olyan január-február környékén fogunk megint foglalkozni.  
Hamarosan visszatérünk amúgy Ausztráliába, ahol a Cyco Miko és az Infectious Groves (Muir másik zenekara) mellett lesz minden koncert végén egy úgy nevezett Suicidal 6-pack is, ami annyit takar, hogy három új, és három régi számot játszunk majd minden bulin.  
 
- Hány dalotok van eddig az új lemezre? 
 
- 13! Mindig tizenhárommal kezdünk, ez a kedvenc számom. A Cyco Miko-n 15 lesz, pedig azt is próbáltam lerövidíteni, természetesen 13 dalt szerettem volna arra is, de nem sikerült.  
 
- Lehetne a többi bónusz track... 
 
- Igen, nem rossz ötlet, mindig 13, aztán jöhetnek a bónuszok. :) 
 
- Ha jól tudom, a saját stúdiótokban készül a lemez... 
 
- Igen. Mondanak jót és rosszat is arról, ha saját stúdiód van, de én nagyon élvezem. Jó dolog, hogy már nem úgy mennek a dolgok, mint régen, amikor csak azért mentél el egy stúdióba, hogy felvegyél egy adott lemezt, és másra nem volt lehetőséged. Most már, a modern technikáknak köszönhetően bármikor beülhetek csak szórakozásból is stúdiózni kicsit, bármilyen komoly cél nélkül, és kipróbálhatok akármit. Van amúgy vagy 200 olyan szalagunk a régi időkből, amiket be kéne digitalizálni.  
 
- Olvastam olyat, hogy Robert Trujillo „vezetett téged be a funk zenék világába”... 
 
- Ez nem igaz! Rengeteg baromság kering rólunk, köszönhetően a Wikipediának... Elmondom, hogyan is történt ez valójában. Amikor suliba jártam, minden pénteken zenét hallgattunk. Sok Parliamentet, és hasonló dolgokat. Két kedvenc stílusom volt: az olyan bandák, mint a Parliament és a Sex Pistols. Igazi csúcspontok voltak ezek a péntek délutáni, ebéd utáni bulizene hallgatások akkoriban, szóval innen indult minden. Aztán amikor megismertem Robertet, igazából pont én voltam az, aki szóltam neki, hogy játsszon lazábban, érzelmesebben, amikor megmutatta nekem a bandákat, amikben játszott. Szóval így történt a dolog, ez az igazság, nem pedig az, amit a Wikipedia ír. Amúgy egyszer azt is olvastam, hogy Axl Rose miatt kezdtem el bandanát hordani. Ez elég vicces, főleg, hogy 13 éves koromban egyáltalán nem is hallottam még a Guns N' Rosesról, ahol pedig felnőttem, Venice-ben, mindenki fejkendőt hordott. Nem hinném, hogy Indianaban is így lett volna ez...  
 
- Sokan komolyan veszik az ilyen téves infókat, de ezek szerint te inkább csak nevetsz rajtuk... 
 
- Persze! Néha elcsodálkozom, hogy mégis honnan a fenéből vették ezt, de nem veszem őket komolyan... 
 
2011.09.08
|


Játék
November 3. és 5. között az Európai Parlament idén is az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatja be az Lux-díjra jelölt, döntős filmeket.
Copyright © 2021 Minnetonka Lapkiadó Kft.