Kedvenc helyek

Charlie Winston: Running Still

est.hu:
7/10
|
olvasói
9/10 (1)
[ folk / indie / pop ] Nevezett brit énekes-dalszerző nem keverendő össze az afgán szabadságharcot támogató hasonló nevű texasi demokrata kongresszusi képviselővel, bár legalább olyan laza, és feltehetőleg legalább olyan jól állnak neki a nők.
Az örökké fess muzsikus Peter Gabriel Real World kiadójánál 2007-ben fű alatt kijött lemeze (Make Way) után, két évvel ezelőtti, Hobo című korongja kapcsán került a figyelem középpontjába. A hangulatos nyári számokat blues-zal megbolondító hangzó az év egyik legkellemesebb meglepetése volt. A gitáros, zongorás, szájharmonikás dalok, főként az In Your Hands és a Like A Hobo Franciaországban azonnal sztárrá avatták Winstont. A platinastátuszt a tavalyi European Border Breakers Awards-on még egy "Európa Legjobb Brit Előadója" címmel is sikerült megfejelnie.

A Párizsban élő fiatalember legfrissebb, Running Still című dalcsokrával is a járt utat folytatja. Folk, indie és pop keveredik itt szívből jövő, felszabadult, kisujjból kirázott dalokká. Nyoma sincs görcsölésnek, bár az előző lemez óriási sikere után rá lehetett volna parázni a dalszerzésre. Ehelyett Winston csak azt tette, amiben a legjobb, dallamot dallamra hányva írt pár fülbemászó, laza, nem túl sokat kívánó slágert, amelyekkel tuti befutó lehet majd a listákon. A főként zongorára és gitárra komponált popdalok nagy része grúvi, sodró, kifejezetten napfényes, ugyanakkor a balladás motoszkálások sem lehúzóak, inkább megnyugtatóak, harmonikusak.

A kislemezes, herflis, gypsyfolk lüktetésű Hello Alone az egynyári sláger prototípusa, még így télen is, csakúgy, mint az electrós, hiphopos Speak To Me. A The Great Conversation music hallos, varietés dallamvezetésébe még egy kis francia impresszionizmus is beköszön. Míg a She Went Quietly egy szerény, zongorás ballada, addig a jazzes, sanzonos Unlike Me a Szajna-parti esték hangulatát idézi, az Until You're Satisfiedért pedig akár Prince is bejelentkezhetne. A hegedűvel színezett Wild Ones egyhuzatú blues és pop. Az együtt kiabálható Rockin' In the Suburbs felfelé, míg a záró, falzettben eldadogott Lift Me Gently lefelé mozdítja ki bennünk az energiaszintjelzőt.

A brit Varga Viktor Running Stillje nem jelöl ki új utat a pop számára, de nyilván nem is akar, megelégszik a színvonalas szórakoztatással, ami pont olyan üresen hangzik, mint néhány dal a lemezen.
Radics Gábor
2012.01.02
|


Játék
Bizet klasszikus operája, a Carmen táncfantáziaként született újjá.
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.