"A kompromisszumot teremtő tényezőnek tartom..." - Szabó István

Március 8-án kerül a mozikba az Oscar-díjas Szabó István új filmje, a Szabó Magda regényéből készült Az ajtó a szintén Oscar-díjas Helen Mirrennel a főszerepben. A rendezővel a regényről, a film születéséről, Helen Mirren...
...zsenialitásáról és nem utolsósorban arról beszélgettünk, mit tanulhatnak a magyar rendezők az Életrevalók című francia filmtől.
 
- Személyesen ismerte Szabó Magdát, annak idején többször beszéltek arról, hogy megfilmesítené valamelyik regényét. Miért éppen Az ajtóra esett a választása?  
 
- A Katalin utca megvalósítását terveztük, de az írónő életében erre nem kerülhetett sor. Néhány éve Hábermann Jenő producer keresett meg Az ajtó filmre vitelének lehetőségével. Nagyon megörültem a felkérésnek, mert ez a kedvenc Szabó Magda-regényem.  
 
- Befolyásolta Az ajtó film változatának elkészítésében, hogy személyesen ismerte az írónőt?  
 
- Egyáltalán nem. Nem életrajzi filmben gondolkodtam, hanem regényadaptációban, vagyis nem Szabó Magdát akartam a filmvásznon látni, hanem a regénye hősnőjét. Ezzel kapcsolatban eszembe jut egy beszélgetés Stephen Frearsszel. Miután megnéztem A királynőt, megkérdeztem tőle, a film előtt találkozott-e valaha II. Erzsébettel, mire azt felelte: „Nem, soha. Úgy készült a film, hogy az édesanyámra gondoltam”.  
 
- Mi az, ami a leginkább megfogta Az ajtó történetében olvasóként és rendezőként? 
 
- A regény két nő, az írónő és a házvezetőnője különleges kapcsolatáról szól. Ami számomra a legizgalmasabb Az ajtóban, az a bizalom ébredésének folyamata. Vagyis ahogy ez a két egymástól nagyon eltérő értékrenddel bíró ember, akiknek viszonyát az abból adódó konfliktusok terhelik, hogy mindketten rá akarják erőltetni a másikra a maguk megkérdőjelezhetetlennek vélt értékrendjét, lassan megnyílnak egymásnak. A film nagy lehetősége, hogy képes a lehető legközvetlenebb módon, az arcokon megmutatni a születő és változó érzelmeket. Onnantól kezdve, hogy tudtam, filmet készítek a regényből, azt kerestem, miként lehet ennek a két nőnek a drámáját, a bennük zajló, végtelenül bonyolult lelki folyamatokat az írott szöveg szintjéről elemelve a mozgókép nyelvén ábrázolni.  
 
- Ehhez azonban kulcskérdés volt megtalálni a főszerepre legmegfelelőbb színésznőt. Kezdettől Helen Mirrent szerette volna a házvezetőnő, Emerenc szerepére?  
 
- Igen, fel sem merült más. Már a legelején tudtam, hogy ő az a színésznő, akit szeretnék Emerencként a moziban látni.  
 
- Hogyan sikerült megnyerni a szerepre? 
 
- Ragályi Elemér, Az ajtó operatőre évekkel ezelőtt dolgozott vele egy filmben, tehát a kapcsolat megvolt hozzá. Ő elolvasta a forgatókönyvet, és kért egy kis gondolkodási időt. Átadtam neki a regényt – nagyon jó az angol fordítás –, amit elolvasott, és azt üzente, hogy örömmel eljátszaná Emerencet.  
 
- Milyen volt együtt dolgozni Helen Mirrennel? 
 
- Fantasztikus. Ő egy nagy, művelt és felkészült színésznő, csakúgy, mint az írónőt, Magdát alakító Martina Gedeck, akit a magyar nézők A mások élete című Oscar-díjas német filmből ismerhetnek leginkább. Hosszú napokat töltöttünk hárman a forgatókönyvvel, átrágva magunkat a cselekményen és a szerepeken. Nagyon izgalmas és tanulságos volt ez az előkészítő munka.  
 
- A Magyar Mozgókép Közalapítvány megszűnése nyomán kialakult filmfinanszírozási bonyodalmak mennyiben befolyásolták Az ajtó elkészültét?  
 
- A félbemaradt magyar filmekhez képest mi szerencsés helyzetben voltunk, mert Az ajtó német-magyar koprodukcióban készült, a forgatás főleg német pénzből történt. Minden gond nélkül zajlott, egészen az utómunkálatokig, amelyet még korábban az MMKA vállalt magára. A közben történt átalakulások miatt egy időre le kellett állnunk, sokáig kérdéses volt, hogyan tudjuk befejezni a filmet.  
 
- Kellett-e kompromisszumokat kötnie a több mint három évig tartó munka során? 
 
- Egy filmrendező az alkotómunka során folyamatosan nem várt akadályokba ütközik, de ezeket a helyzeteket meg kell tudnia oldani, a lehető legjobb tudása szerint. A kompromisszumot teremtő tényezőnek tartom, amire azonban nincsen mentség, az a megalkuvás. A kettő két nagyon különböző dolog. 
 
- Azért van a kompromisszumoknak egy olyan mértéke, amelyre már aligha lehet teremtő erőként tekinteni…  
 
- Nehézségek mindig voltak és lesznek, ez egy ilyen műfaj. Rengeteg tehetséges fiatal rendezőnk van, hosszan sorolhatnám a neveket Hajdu Szabolcstól Pálfi Györgyön és Török Ferencen át Fliegauf Bencéig. Ezeknek a fiúknak mind megvan az esélyük arra, hogy a világ filmművészetének fontos tényezői legyenek, de meg kell találniuk a maguk útját.  
 
- Hiába érnek el azonban nagy sikereket a nemzetközi fesztiválokon, ha a filmjeik kapcsán újra és újra felmerül a kérdés, miért nem néz a magyar közönség magyar filmeket… 
 
- Tegnap este láttam egy francia filmet, azt hiszem, Életrevalók a magyar címe. Tele volt a mozi. A története tulajdonképpen egészen hétköznapi, mégis hihetetlenül erős: két, egymástól látszólag fényévnyi távolságra álló ember kapcsolatának alakulását bontja ki, egy balesetben megbénult férfi és a meglehetősen vagány ápolója történetét, bámulatos humorral. Ez egy olyan film, ami után jobb érzéssel jövünk ki a moziból. Az embereknek szükségük van arra, hogy a filmektől némi erőt kapjanak. Példát arra, hogyan élhetnének máshogy, jobban. Ezt kell nekünk, magyar filmeseknek is megértenünk.  
 
zsinora
2012.03.08
|


Film premierek

Demóna: A sötétség úrnője

amerikai családi film, 118 perc, 2019

Zombieland - A második lövés

amerikai horror-vígjáték, 99 perc, 2019

Álomnagyi

belga-francia vígjáték, 99 perc, 2019

A lelőhely

amerikai-kanadai sci-fi, 100 perc, 2018
Játék
Roger Waters nagy sikerű 2017-18-as US + THEM világturnéjának amszterdami állomásán rögzített koncertfilm a világpremierrel egy időben, 2019 októberében, limitált vetítéssorozatban érkezik a hazai filmszínházakba.
Filmek a TV-ben
18:10
Nele Berlinben
német romantikus vígjáték, 2015
18:35
Willow
amerikai kalandfilm, 1988
18:50
Az igazság nevében
amerikai akciófilm, 2002
18:50
A mélybe
francia romantikus film, 2017
18:55
Kedves John!
amerikai romantikus filmdráma, 2010
A héten még látogatható a szürrealista kiállítás az MNG-ben. A szürrealista mozgalom Magritte-tól Dalíig. Válság és újjászületés 1929-ben. #salvadordali #renemagritte #szurrealista #szurreal #kiallitasajanlo #kulturalisajanlo
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.