...ugyan nem váltja meg a világot, de mindenképpen kapóra jött a színésznek, hogy bebizonyítsa: nagy bukták, magánéleti és közéleti botrányok ide vagy oda, keveseknek áll olyan jól a laza, dörzsölt, „leszarom” macsófigura, mint neki, sármja pedig nem kopik az idővel.
 
A Börtönregényben a mexikói gettóbörtönök világa tárul fel előttünk: különleges univerzum ez, ahová aki belépni kényszerül, jobb, ha felhagy minden reménnyel – kivéve ha olyan fából faragták, mint Drivert (és Gibsont). Történik ugyanis, hogy hősünk lenyúl egy rakat pénzt, de a mexikói határon elcsípik a zsaruk, milliói az alvilággal kooperáló rendőröknél landolnak, őt pedig sittre vágják. A mexikói börtön saját törvények szerint működik, ahol ha van pénzed, tulajdonképpen bármit megtehetsz. Driver lassan kiismeri a szabályokat, elsajátítja a túléléshez szükséges trükköket, és felkészül a nagy visszavágóra (érted!)...  
 
Tökös akciómozival van dolgunk, ami szerencsére nem akar több lenni saját magánál, csak éppen annyit ad, amennyit várunk tőle, de azt a lehető legjobban teszi. Erőssége a remek atmoszféra és Gibson kiváló játéka – ilyen együtthatókkal még az sem olyan zavaró, hogy a sztori egy bizonyos májdonor-akció miatt lassan szentimentális apa-fiú mozivá olvad, az utolsó jelenet pedig már felülről súrolja a giccs határát.