Kedvenc helyek

Volkova Sisters: Hope EP

est.hu:
8/10
|
olvasói
9/10 (7)
[ ambient / folk / shoegaze ] Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel. A nevét a cyberpunk-teremtő, William Gibson Trendvadász című művéből kölcsönző Volkova Sisters ezúttal sem hazudtolja meg magát. No future.
Az alap, hogy a zenekar bekategorizálhatatlan, az is alap, hogy néhány éve a Venus Robot című EP-vel beköszönt együttessel kapcsolatban leginkább a Joy Division, a Bauhaus, a My Bloody Valentine, a Siouxsie And The Banshees, az Aphex Twin vagy épp a Cocteau Twins merül fel, persze inkább csak hangulatilag, valamint tetemes mennyiségű elektronikán és visszhang effekten áttitrálva őket. A nyolcvanas évek minden dekadenciája és kilátástalansága bele van sűrítve ezekbe a számokba, a dark wavetől, a gótikáig és a cipőbámuló nihilizmusig. 
 
Nem állítjuk, hogy a Volkova Sisters minden nap, illetve hogy a nap bármely szakában megérint, de amikor igen, ott mélység van és magasság. Az Esclin Syndo-s hangmérnök-gitáros-producer Sándor Dani és az énekes-képzőművész Berger Dalma, na meg társaik sötét, cinikus világot hegesztettek össze. A Hope egy újabb pszichoanalitikus ülés, amely a lélek útvesztőibe vezet, oda, ahonnan alig van visszaút. A melankolikus és intuitív, hatalmas tereket bejáró, hideg, triphopos számok több esetben Emikát juttatják eszünkbe (Berger Dalma egyébként rendkívül sokszínűen használja a hangját), de persze nem csak őt, sőt leginkább csak a Volkova Sisterst.

Az EP-n öt vadonatúj dalt kapunk. A jazzes, triphopos, futurisztikus Long Year, a misztikus, törzsi-technós, óriási térben bolyongó At The Home Of The Giant Wolfe, az északi electrós, érinthetetlen és félelmetes Shiny Fay of Sorrow, a noise rockos, cipőbámulós M83-ként is aposztrofálható Das Mädel und Die Dunkelheit, valamint a gitár és zongorapilinckázós, folkosan egyszerű Prince Migdale egytől egyig az álmokért szóló rekviemek. A Das Mädel und Die Dunkelheit három remixe közül (Minus, Gazella, Polyklinik) az első leginkább a triphopos Toro Y Moi-ba oltott PJ Harvey-t, a második az M83-at, míg a harmadik egy precíziós nanorobotgyár hétköznapjait idézi. A végére marad még a korábban már megjelent World Without Delight méltóságteljes, a Kid A korabeli Radioheadet linkelő, lúdbőröztető VCP remixe és a Prince Migdale majd' 8 perces víziója.

További információ az EXIT FESTIVALon és a Balaton Soundon.
Radics Gábor
2012.06.26
|


Játék
AZ A BAAAJ... …hogy Kiki nem szeret kirándulni. És hogy anya mindig sokat dolgozik. És hogy a nagyi háza teli van pókokkal. És még annyi minden más is!
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.