United
A United zenekar tagjai igazi kozmopoliták: sokszínűek, ezer dolgot csinálnak egyszerre, állandó mozgásban vannak és mindig a jövőbe tekintenek. Talán ennek köszönhető, hogy a hazai popzenei élet egyik legnívósabb formációja máig is töretlen lendülettel képes megújulni.

Tegnap még más voltál című szerzeményük, mely az MTV A Dal című műsorában debütált, jól mutatja, hogy milyen irányba fejlődött az együttes hangzása 2013-ra. A többnyire jazz-zenei képzettségű, és oktatással is foglalkozó tagok közül Pély Barnabást (ének, gitár), Romhányi Áront (billentyű) és Mits Gergőt (basszusgitár) kérdeztük zenei karrierjük sokszínűségéről és arról, hogyan fér meg egymás mellett a pop és a jazz, az igényesség és a popularitás, a múlt és a jelen.

Gergő a Kodolányi János Főiskola Művészeti Tanszékének vezetője, Barna és Áron pedig ugyanitt tanít. Hogyan fér össze a popzenei karrier a tanári pályafutással?

 

Barna: Napközben van a tanítás, és éjszaka a koncert, úgyhogy tökéletesen… Sokszor jönnek el a tanítványok a koncertünkre, amiből sokat tudnak tanulni. 

Közületek többen jazz, illetve más stílusú produkciókban is részt vesznek a United mellett. Mesélnétek ezekről?

 

Áron: Mindannyian dolgozunk külön zenekarokkal is: olyan zenei területeken próbáljuk ki magunkat, melyek nem passzolnak a United stílusához. Rengeteg lemezünk is jelent meg, melyek megtalálhatóak a személyes honlapjainkon, illetve letölthetőek a nagyobb online áruházakból. Az én projektem például a Loop Doctors (drum’n’bass/electronica/jazz crossover) Szendőfi Péterrel, vagy kortárs kamarazene Szentpáli Roland tubaművésszel. Barnának is van egy remek triója – egy 100%-ban saját dalokat tartalmazó lemezzel –, amivel funk-rockot játszanak.

A United közönsége és a fenti formációk közönsége között van átfedés, vagy két, jól elkülöníthető csoportról van szó?

 

Gergő: Nagyon jól elkülöníthető csoportok, és kínosan ügyelünk is rá, hogy össze ne keveredjenek… Persze, van átfedés, de azért alapvetően külön szubkultúrákról van szó. 

Hol láthatjuk, hallhatjuk legközelebb ezeket a zenei projekteket? 

Áron: A legfrissebb és legpontosabb információ a koncertekről a személyes honlapjainkon, illetve a United hírcsatornáin érhető el. 

Volt olyan, hogy a jazzszakmában kritika ért benneteket azért, mert a pop műfajában váltatok sikeressé? 

 

Barna: Nem. Sőt, sokszor éreztem azt, hogy kimondottan örülnek. Én személy szerint nem tartom magam klasszikus jazzénekesnek. Rengeteg stílus érdekel, és mélyebben tanulmányoztam is őket. Leginkább a bluest, a blues rockot és az old school funkot. 

Számotokra a United kompromisszumokkal jár zeneileg, vagy nincs ilyenről szó? 

 

Áron: A kortárs popzenének nem erőssége az összhangzattani összetettség, viszont a hangzásbeli végtelen sokszínűség annál inkább. Bennünket ez hallatlanul érdekel: izgalmasnak tartjuk az egyéni hangzás kitalálását, egyedi, csak ránk jellemző hangszínek felfedezését. Mindezek miatt tehát nemhogy nem kompromisszum, hanem szinte több újítást, kreativitást és odafigyelést igényel, mint bármely más zenekarunk. 

A Tegnap még más voltál mennyiben képvisel új hangzást a korábbi dalaitokhoz képest? 


Barna:
Az elmúlt pár évben többször dolgoztunk együtt más zenei nézőpontú zenészekkel és DJ-k-kel. Tanulságos volt megtapasztalni zenészként is a másfajta formákat és irányokat. A hard rocktól az elektronikus zenéig sokfajta hatás ért minket. Ennek a dalnak a hangszerelése egyértelműen elektronikus zenei elemeket tartalmaz. Rendkívül inspiráló volt elkészíteni ahhoz képest, hogy magányosan ülve írtam meg egy szál zongoránál a főtémát. Lényegesnek tartottuk megőrizni a szöveg alapüzenetét, nem pedig kifordítani a hangszereléssel. Áronnak nagyon jó ötletei vannak, amikor elektronikával ötvözzük az egyébként akusztikus hangzásunkat. 

Magyarországon elterjedt a zenészek között, hogy több formációban is játszanak, ahogyan ti is. Nem szóródnak így szét a tehetségek? 

 

Gergő: Több oka lehet ennek a jelenségnek; egyrészt jelezheti egy művész sokszínű érdeklődését, másrészt a kényszer is szülheti, és még lehetne sorolni az okokat. Azt gondolom, hogy a tehetség nem szóródik, hanem az egy sérülékeny egész, amit táplálni, gondozni kell, hogy időnként lehessen élvezni a gyümölcsét. Mindegy, hogy egy vagy több produkcióról beszélünk, a lényeg a minőségi munka. Ha arra gondoltál, hogy egy tehetséges művész nem aprózza-e el magát azzal, hogy egyszerre több dolgot csinál, akkor a válaszom az, hogy lehet. Az idő és a közönség úgyis eldönti… 

pumi
2013.04.11