Esztergom
Budapestről biciklivel, hajóval, busszal, vonattal vagy kocsival is könnyen megközelíthető ez a kis ékszerdoboz. Igazi nyugis kis kikapcsolódást ígér minden korosztály számára.

Az egyik kedvenc kis újdonságunk Esztergomban, a Rejtélyek Háza: 

A Rejtélyek Háza egy feladványokkal és rejtélyekkel teli kalandház, amelyben a szabaduló szobától egészen a szabadtéri nyomozásig mindent kipróbálhattok. Az egész egy izgalmakkal teli logikai szoba, ahol 69 percetek van arra, hogy minden zárat kinyissatok és megfejtsétek a szoba rejtélyeit. Van egy másik fajtája is, a Rejtélyek Városa, itt a városnézést lehet kombinálni egy ízig-vérig nyomozással. Többféle történet közül is választhattok: KrimiTour, KrimiGom, MesEgom, ThrillErgom. Mi imádtuk.  

A klasszikus látnivalók közül egyértelműen az esztergomi vár a befutó:  

Duna jobb partján található egy kb. ötven méter magas, szakadékos oldalfalakkal határolt magaslat, amelyet a Magyarország történelmében kiemelkedő jelentőséggel bíró esztergomi vár koronáz meg. A vár déli részén működik a Várszínház, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma, illetve a panoptikum is. Az épületegyüttes 2008-ban az Európai örökség helyszíne kitüntető címet tudhatta magáénak. A 18. században egymás után bontották le a vár védőműveit, majd 1869-re elkészítették a régebbi templom helyén a monumentális méretű Bazilika. 

És akkor itt rá is tértünk Esztergom egyik díszére, a Bazilikára: 

Az esztergomi Várhegy első székesegyházát Szent István király építtette meg a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére. A háborúkkal és várostromokkal sújtott évszázadok még a nyomát is teljesen eltörölték az egykori Szép templomnak, amely méltó párja lehetett a párizsi Notre Dame bazilikának. Az esztergomi Bazilika az ország legnagyobb temploma, aminek kincstára a leggazdagabb liturgikus műkincs gyűjteménnyel is rendelkezik. Körülbelül 400 darab ötvöstárgy és textília látható állandó kiállításán, a főszékesegyház emeleti termeiben. 

Végül, de nem utolsó sorban, a Bazilika után érdemes elsétálni a Mária Valéria hídhoz: 

A Mária Valéria híd az esztergomi Prímás-szigetet és a szlovákiai Párkányt köti össze a Dunán. Az itt élők sokáig Csonka hídnak nevezték. A Mária Valéria nevet I. József lányáról, a főhercegnőről kapta. 1918-ig az átkeléskor vámot kellett fizetni. A II. világháborúban a németek felrobbantották a hidat. Az újjáépítése sokáig, fél évszázadig nem kezdődött meg, míg a 80-as években létrejött a Hídbizottság, akik kemény munkával Phare támogatásból végül elérték, hogy 99-ben megszülessen a kormányközi megállapodás a híd újjáépítéséről. A Párkányi, vagy Mária Valéria híd 2001 óta köti össze a Duna két oldalán elterülő két várost, Esztergomot és Párkányt. 

2013.11.20