Aferim!
Aferim!, 2015 Fekete-fehér, feliratos, román történelmi filmdráma, 108 perc
1835-öt írunk, Havasalföld – avagy Oláhföld, ahogy a filmben emlegetik – kezd a fejedelemségből szép lassan országgá válni, és ehhez először önmagát kell definiálnia – majd azt, hogy kiket utál.

Vajon a cigányok és a zsidók embereknek számítanak? – veti fel a kérdést egy arra járó pópának a jóravaló alispán és egyben adóbehajtó, aki kissé mamlasz fiával egy szökött cigány rabszolga nyomában jár. A válasz szerint a cigányok még éppen hogy emberek, de a zsidók nem, mert Moldvában pravoszlávokat fognak a hintóik elé, és húsvétkor keresztény gyerekek vérét isszák, de persze a legjobban mégis a törököt kell utálni – a magyarok pedig túl sokat esznek. Ilyen bölcsességeket osztanak meg egymással Radu Jude lenyűgöző fekete-fehér filmjének hősei, de nem attól nagyszerű Jude munkája, mert ilyeneket mondanak, hanem mert egy elképesztő világot rajzol meg, valódi kalandokkal és történelmileg minden szempontból hiteles karakterekkel és helyzetekkel. 

 

Az Aferim! ugyanis egyszerre western, különös pokoljárás és filozófiatörténelmi értekezés, illetve briliáns néprajzi és nyelvgyakorlat, hiszen a teljes mértékben korhű párbeszédek megalkotása önmagában is kivételes bravúr. És persze az itt ábrázoltak egyben döbbenetesek is, ahol a sorsukat békésen tűrő embereket úgy adják-veszik, mint ma a használt autókat – papírok nélkül olcsóbb –, a renitensek büntetése pedig vérfagyasztó. Mert arra is fény derül végül, miért is szökött meg az a rabszolga, és a szökevény nyomában járó, alapvetően jóravaló, csak mai szemmel nézve kegyetlen behajtó és a fia csupán pár pillanatra gondolkodik el azon, hogy mindez mégsem helyénvaló. Arra viszont nem jöttem rá, mint jelent a címben szereplő Aferim.  

Vízer
2015.10.16