Az oroszlánkirály 3D
The Lion King, 2019 Színes, amerikai családi kalandfilm, 118 perc
A Disney remake-hulláma elérkezett a mélyponthoz.

Még ha nem is lehetett túl sok eredetiséggel vádolni a klasszikus rajzfilmjeik eddigi élőszereplős változatait, legalább annyiban újdonságot nyújtottak az eredetikhez képest, hogy hús-vér színészek alakították az ismert karaktereket. Az oroszlánkirály-remake viszont animációs film, csak éppen a kreatív, játékos, élénk és magával ragadó kézi rajzolást felváltotta a teljes realisztikusságérzetre törekvő CGI. Bizonyos értelemben mérföldkőnek számít, hiszen lenyűgöző, hogy természetfilmekre emlékeztető hitelességgel alkották meg számítógépen az afrikai szavannát, csakhogy a „valódi” állatoknak van egy hátrányuk: nem képesek az emberi mimikára. Így a Disney legérzelmesebb meséjét ezúttal kifejezéstelen arccal adják elő a szereplők, ami elég hamar kényelmetlen disszonancia-érzetet vált ki a nézőben.

A történetről nem is érdemes szót ejteni, hiszen az 1994-es rajzfilmet mindenki ismeri, az új változatban pedig még arra sem törekedtek, hogy korszerűsítsék vagy újragondolják az eredeti királydrámát. Még a látvány terén is a rajzfilmet másolják, kivéve a híres dalok koreográfiáit, melyeket sikerült lesüllyeszteni a ritmusra lépkedő állatok szintjére. Ehhez képest a játékidő a felesleges töltelékjelenetek miatt fél órával hosszabb, ami semmit nem ad hozzá az eredetihez, csak éppen még egy mosdószünettel ajándékozza meg a gyermekes szülőket. Kétségtelenül technikai bravúrról van szó, de ez nem változtat azon, hogy nem készült még ennél feleslegesebb „élőszereplős” Disney-remake.

viktoriacz
2019.07.16