Az ötlet
Lónyay Menyhért, akkori miniszterelnök felkérésére Orczy Bódog, a Nemzeti Színház aktuális igazgatója javaslatot tett az Operaház megépítésére 1872-ben, majd egy esztendőre rá a belügyminiszter pályázatot írt ki az épület megtervezésére. Ybl Miklós nyerte meg a versenyt barokk elemekkel fűszerezett neoreneszánsz stílusú tervével, melyet többször átdolgoztak úgy, hogy minden változat pozitív részlete benne legyen. Az építkezés 1875-ben kezdődött, tehát kilenc évig tartott, de a végeredmény sem egy akármilyen kioszk lett, hanem egy gazdagon díszített, harmonikusan kialakított, klasszikus és méretes színházépület.
A kivitel
Az alkotás létrehozásában számos nagy művészünk részt vett. Stróbl Alajos szobrász kezének és tudásának köszönhetjük Liszt Ferenc és Erkel Ferenc ülőszobrait a főhomlokzatnál, a kocsifelhajtó két oldalán. A tetőteraszon tizenhat híres operaszerző szobra áll négy múzsával megjelenítve, melyeket Marchenke Vilmos készített. A belső terek kialakítása is nagy műgonddal tervezett, a festményeket Székely Bertalannak, Than Mórnak, Lotz Károlynak köszönhetjük.
Iparosok is hozzátették szakmai tudásukat, kőművesek, ácsok, asztalosok készítették el a kiváltókat, a pilléreket. A páholyok oszlopait öntöttvaskészítő-műhely alkotta meg, de gondoskodtak a színpadgépezet kivitelezéséről, valamint tűzbiztos ajtók és vasfüggöny beépítéséről is. Az épület annak idején nagyon korszerűen lett kialakítva. Többek között a nézőtéren szellőzőberendezés működött, gőzzel és kályhákkal fűtöttek, megépítették a gázvezeték-hálózatot, de megjelent az elektromos világítás is, így idővel csak utóbbira tértek át.
A tartalom
Erkel Ferenc Bánk Bán, majd Hunyadi László című operájának nyitányai és Wagner Lohengrinjének első felvonása volt a nyitóelőadás programja. Az eseményen I. Ferenc József is megjelent, a zenekart Erkel Ferenc – a főzeneigazgató – vezényelte, kivéve az utolsó darabot, melyet Erkel Sándor, Erkel negyedik fia, karmester és zeneszerző. Jelenleg Ókovács Szilveszter az igazgató, mandátuma 2023. február 15-ig tart.
Az Operaház számokban:
beépített alapterület: 5383, 2 nm
leghosszabb része: 113, 22 m
legszélesebb része: 59, 06 m
az épület legmagasabb pontja: 50, 69 m
a színpad területe: 634, 55 nm
a színpadtér legmagasabb pontja: 48, 4 m