Manu Chao: Me gustas tu
(Virgin/EMI)

A Franciaországban 2001. június 5-én, nálunk 13-án megjelenő Proxima Estacion: Esperanza című új Manu Chao-album beköszönő kislemezéül a Me gustas tu és La Primavera című dalokat választották, melyek ugyanúgy testvérdarabok az új anyagon, mint a Bongo Bong és a Je ne t'aime plus volt az előzőn. Csakhogy...


... itt az a csavar, hogy míg az albumon a La Primavera megy át a Manu szívének kedves dolgokat (tenger, motorbicikli, marihuána, éjszaka, gitár, reggae stb.) leltározó Me gustas tuba, addig a maxin fordítva van. A dolog azonban így is működik. Ez a két dal Franciaországban egyébként már tavaly hozzáférhető volt, a La Primaverát például a legnépszerűbb francia zenei-kulturális hetilapnak számító Les Inrockuptibles is rátette egy - újsághoz mellékelt - válogatás-CD-re, én meg már egy éve lusta vagyok kicserélni az üzenetrögzítőmön a "Hány óra van, szívem? Hány óra van Angliában? Hány óra van Gibraltárban?" szövegű dalrészletet.

A korábbi Manu Chao-maxikon mindig volt egy-egy dalkuriózum (a Clandestino maxin például a címadó dal gyorsított remixe, a Bongo Bongon a Mr Bobby korai veziója és a Welcome To Tijuana spanyol változata), most azonban nincs ilyen: a maxit - akárcsak az új albumot - az Infinita Tristeza zárja, ami azért került oda, mert az is a La Primavera zenei alapjaira épül.

Szóval semmi plusz, de már arra a néhány napra is megéri, míg ideér az album. Meg a borító miatt is.

10/10


www.manuchao.net
Déri Zsolt
2001.05.31