Ördögi színjáték - A pap, a várúr és a boszorkány
The Reckoning, 2003 Színes, feliratos angol történelmi dráma, 112 perc
A kosztümös és a bűnügyi film ritkán találkozó műfajok, de házasságukból olyan izgalmas alkotások tudnak születni, mint A rózsa neve. Az Ördögi színjáték hozzá hasonlóan irodalmi adaptáció (Barry Unsworth regénye nyomán készült), és ugyanúgy nemcsak krimiként lebilincselő, de az érzékletes korrajz, a középkor sárban-fagyban is fennkölt lelkiségének megidézése révén is emlékezetes.

Egy bukott pap, Nicholas (Paul Bettany - Dogville) Észak-Anglia egyik erdejében bolyongva egy vándorszínész társulathoz csapódik. Következő állomásukra, egy hegyre épült városba érkezve, éppen nyilvános ítélethozatalnak lesznek tanúi: egy fiatal boszorkányt ítélnek halálra, akit azzal vádolnak, hogy megölt egy fiút. Jó érzékkel megragadva közönség érdeklődését, előadást kerítenek a tragikus esetből, ám a helyiek zúgolódása csakhamar félbeszakítja a produkciót. Az eset ugyanis nem úgy történt, ahogy ők a hallottak alapján elképzelték. Nicholas nyomozni kezd, még a tömlöcben kivégzését váró lányt is felkeresi. Ebben a korban az angolszász őslakosság és a normann hódítók közti ellentét még elevenen élt, így mikor a komédiások, úgy tűnik, megkérdőjelezik a hivatalos változatot, a vár normann urának hatalmi gépezete akcióba lép ellenük. 

Paul McGuigan (Gengszterek gengsztere) igazi színházfilmet rendezett a történetből, nemcsak azért, mert a világ jobbítására képes hathatós eszközként jelenik meg a színház, hanem mert színészei számára különösen tág teret nyitott. Willem Dafoe például a mozgásszínház eszközeit is felhasználja a cselekményt sajátosan értelmező, a játéktérből kiszakított betétekben, erősítve a film amúgy is pszichedelikus jellegét.

nelson
2004.02.12