Kőtutaj
La Balsa de piedra, 2002 Színes, feliratos spanyol-portugál-holland film, 102 perc
José Saramago Nobel-díjas portugál író fantáziája határtalan, működése pedig hasonlatosságokat mutat Márquez nevű kollégájának mágikus realizmus néven emlegetett technikájához. Így eshetett, hogy Kőtutaj című regényében az a mágikus ötlete támadt, mi lenne, ha egyszer egy szép nyári napon, a Pireneusok mentén hatalmas repedés nyílna szeretett (és mára már ráadásul keresztül kasul unióra lépett) kontinensünk testén, hogy azután az Ibériai-félsziget - fittyet hányva az egyesülési törekvésekre - önállósítsa magát és tengeri úton inkább Amerika felé vegye az irányt.

Remek ötlet, elmés ötlet - a filmet látva azonban a filmkészítők jobban tették volna, ha az ilyen mértékben mágikus ötletektől inkább távol tartják magukat. Persze amikor a mozik tele vannak seprűkön röpködő Harry Potterekkel, és CGI sztárokkal telezsúfolt gyűrű utáni hajszával, nehéz számon kérni efféle önmérsékletet. 

Szóval a föld megnyílik, bár a műszerek nem mutatnak semmiféle szeizmikus mozgást. Van viszont három férfi, két nő és egy kutya, akikkel furcsa dolgok történnek. Joana eltörölhetetlen vonalat húz botjával a porba, Josét mindenhová hatalmas madárraj követi, Joaquim emberfeletti erőre tesz szert, Pedro az egyedüli ember, aki érzi a föld rengését, María (és viharvert kutyája) pedig falusi Ariadné módjára fonalával irányítja az eseményeket. A mindenható úgy látszik, rajtuk keresztül akar üzenni a gyarló embereknek, s hőseink hamar rá is ébrednek kiválasztottságuk jelentőségére. Talán ők azok, akik tehetnek valamit a végső katasztrófa elkerülésének érdekében, összegyűlnek tehát és együtt kelnek útra, hogy megmentsék a világot. 

A mű tipikus példája a félresikeredett irodalmi adaptációknak, viszont tagadhatatlanul van benne gigantikus szakadék és tengeren úszó sziget, úgyhogy talán a kuriózum érték még megmenti ezt a filmet.

Odor Emilia
2004.05.27