Six Feet Under – Everything Ends (filmzenelemez)
(Astralwerks / EMI)

A Sírhant Művek egyike azoknak a remek új amerikai sorozatoknak, melyek kiváló érzékkel és ízléssel használják a popzenét. A temetkezési vállalkozók mindennapjait bemutató HBO-széria második válogatáslemezére már az Interpol és az Arcade Fire is adott exkluzív dalokat.


A Fisher családban szeretik a zenét: a hatvan felé közelítő édesanya Woodstockról énekelget magában, a nagyobbik fiú a Nirvana városából költözött haza, a művészeti főiskolás lány alternatív rockon lázad, a kisunokát pedig a magányos kis petúniáról szóló dalocska teszi boldoggá. Az ínyenc nézőt meg az, hogy időről időre olyan betétdalokat hallhat a filmben, mint a Röyksopptól a Sparks vagy a „családi körben elégetjük felesleges régi dolgainkat” jelenetben a Radioheadtől a Lucky – ez utóbbi szerepel is a sorozat most megjelent második filmzenelemezén. Az első még 2002-ben jött ki és azon kapott helyet Thomas Newman főcímzenéje (úgyhogy azt a mostanin hiába keressük), továbbá egy-egy dal olyan előadóktól, mint a Stereo MC`s, a Dandy Warhols, a Beta Band, a Zero 7, a Lamb, Peggy Lee, PJ Harvey, Craig Armstrong vagy a hetvenes évek hajnalán feltűnt fekete briliáns gitáros-énekes, Shuggie Otis.

A mostani gyűjtemény hasonlóan jó ízlést tükröz, de valamivel töményebb, és a betétdalok között már nemcsak máshol megjelent számokat találunk (a Muse által is feldolgozott Feeling Goodot Nina Simone-tól, a Rolling Stones által híressé tett Time Is On My Side-ot Irma Thomastól, az A Rush Of Blood To The Head címadó számát a Coldplaytól, egy dalt a Phoenix Alphabetical albumáról és egyt Sia Colour The Small One-járól és, egy Bebel Gilberto-remixet, no meg a Death Cab For Cutie Transatlantic című katartikus nyolcpercesét, melynek ismétlődő „I need you so much closer” sorait Claire Fisher és barátai oly szépen betépve énekelték az egyik epizódban), de öt teljesen új, eddig kiadatlan felvételt is kapunk: a brit Imogen Heap a kis petúniáról szóló altatódalt énekli, a svéd Ceasars együttes a Blue Öyster Cult klasszikus (Don`t Fear) The Reaperjét dolgozza fel frappánsan, a Jem névre hallgató ifjú walesi énekesnő Amazing Life című új szerzeményével is megmarad a Finally Woken album Dido és Beth Orton közti határmezsgyén, az Interpol-féle Direction lényegében instrumentális darab (Paul Banks énekes csak a címet ismételgeti síri hangon), a Funeral (Temetés) című bemutatkozó albumával a sorozat zenei szerkesztőinek szinte felkínálkozó kanadai Arcade Fire új daláról, a Cold Windről pedig már bécsi koncertbeszámolónkban is hozsannát zengtünk – azt a számot tényleg kifejezetten a sorozathoz írták! Amelynek legutolsó része 2005. augusztus 22-én ment le az amerikai HBO-n, így a lemezborítón olvasható Minden véget ér alcímet halálosan komolyan vehetjük.


8/10
Déri Zsolt
2005.09.05