Árvácska
Magyar filmdráma, 83 perc, 1976
Az egyik legjobban sikerült Móricz-adaptációt tűzi műsorra a Filmmúzeum. Az Árvácska az író utolsó regénye volt. 1941-ben fejezte be - már a halál árnyékában.

A modellt, a mintát az a kis munkáslány szolgáltatta, akivel pár évvel korábban a nyílt utcán ismerkedett meg. A nagy író gondjaiba vette, kiművelte a társadalom számkivetettjét, aki cserébe mindezért, ellátta témával őt. Móricznak kiapadhatatlan kincsesbányája lett Csibe. Nemcsak rövid prózák serege született ebből a kapcsolatból, de ihletője lett ennek az utolsó remek kisregénynek is. 

Az Árvácska megfilmesítésére az a Ranódy László vállalkozott, aki nagymestere volt a klasszikus értékű irodalom egyenértékű átköltésének. Kosztolányi filmjei mellett ez az adaptáció tette még híressé munkásságát. Ranódy nemcsak a XX. századi magyar irodalomban volt igencsak járatos, szeretett színészeket felfedezni. Különösen gyerekszereplők dolgában állt mindig hívatása magaslatán. Ő adott először feladatot az akkor tizennégy éves Moór Marianne-nak (A tettes ismeretlen, 1957), és ugyancsak ő fedezte föl a gyermek Czinkóczi Zsuzsát, aki aztán bő egy évtizeden át több magyar filmben játszott főszerepeket. Az árva tanyasi gyerek szerepében mutatkozott be itt, és örökre belevéste magát a nézők tudatába. Gyerekekről, a társadalom gondjait-bajait legérzékenyebben lereagáló korosztályról, csak az olasz neorealisták tudtak ennyire szívhez szóló drámaisággal vallani a filmvásznon. 


2006.02.15