Vashiány, vashiányos vérszegénység
A vér sejtes elemeinek egyik csoportja vörösvértest. Ez a sejt felelős az oxigén és a szén-dioxid szállításáért, egy sejt élettartama a vérben kb. 3 hónap.

Vérszegénységnek (= anaemia) nevezünk minden olyan állapotot, amikor a vörösvértestek (=vvt, laborleletben: RBC - Red blood cell) száma, vagy Haemoglobin-tartalma (Hgb) csökkent.

Maga az anaemia önmagában nem betegség, hanem tünet, melynek okát minden esetben meg kell találnunk ahhoz, hogy a kezelése hatékony és célirányos legyen. 

Anaemia kialakulhat tehát azért, mert valami miatt kevesebb vvt termelődik, vagy mert a vvt-k hamarabb vagy nagyobb ütemben pusztulnak. Az előző okozója általában valamely, a képzéshez szükséges anyag, pl. vas hiánya, az utóbbi pedig fokozott vérveszteség, pl. menstruáció, belszervi betegségek, vagy a vvt-k korai pusztulása un. haemolizis miatt. 

Az anaemiák leggyakoribb oka a vashiány. 

A szervezet vastartalma kb. 3-4 gramm, ennek kb. 60%-a van a hgb-ban. A vassal a szervezetünk nagyon gazdaságosan bánik. A vas ugyanis csak felszívódni képes, és ez a folyamat a vérképzés aktuális állapota által befolyásolt. A szokásos utakon (vese, máj) a vas nem tud kiválasztódni a szervezetből. Vasvesztés csak akkor történik, ha a szervezetből sejtek távoznak, ez természetes a bőr és a nyálkahártya sejtes megújulása során. Nagyobb fokú vasvesztés vérzés során lép fel, ezért a nők sokkal inkább ki vannak téve a vashiány kialakulásának a menstruáció miatt. 

Tünetek 

Sápadtság - a bőr és elsősorban a nyálkahártyák vizsgálata a mérvadó. 

Oxigén-ellátás elégtelensége miatt: fáradtság, gyengeség, álmosság, gyakori szédülés, esetleg végtagzsibbadás. 

Szívdobogásérzés - még nyugalmi állapotban is gyakran szapora pulzus (90-100 /min felett) 

Gyakori fejfájás, fülzúgás. 

Száraz, hámló bőr, töredező körmök, hajhullás, hajtöredezés. 

A szervezet terhelhetősége csökkent, fáradékonyabb, ugyanolyan teljesítmény eléréséhez jóval nagyobb befektetés szükséges. Kis terhelésre is hirtelen emelkedik a pulzus és nehezebben normalizálódik. 

A tünetek annál markánsabbak, minél rövidebb idő alatt alakul ki a vérszegénység. 

Mi okozhat vashiányt? 

Ha a táplálék vastartalma csökkent - előfordulhat olyan esetekben, ha a táplálék nagyrészt szénhidrátokból áll és nem megfelelő a fehérje bevitel. Szakirodalmi adatok alapján a nők hajlamosabbak arra is, hogy a testsúlygyarapodás kivédése végett nem "fogyasztanak" megfelelő mennyiségű kalóriát. 

Előfordulhat még pl. vegetariánus étrend esetén is. 

A vasfelszívódás zavarai: pl. refluxbetegség, krónikus hasmenés szindróma esetén. 

A vas felszívódásához gyomorsav szükséges. Az étrend folyamatosan magas kalcium tartalma, pl. gyakori tejes táplálkozás esetén gátolja a vas felszívódást. 

Vegetáriánus étrend esetén magas a táplálék fitintartalma, ami szintén akadályozza vas felszívódását. 

A vasszükséglet fokozódása: elsősorban terhesség, szoptatás alatt, gyermekkorban, serdülőkorban, növekedés során. 

Fokozott vasvesztés: 

A 30-45 közötti nőknél regisztrálnak leggyakrabban vashiányt a menstruáció miatti fokozott vasvesztés miatt. 

Futóknál megfigyelték, hogy hosszútávú versenyek esetében az izzadás során intenzív lehet a vasvesztés. 

A vérzéssel járó betegségek, pl. gyomor-, bélrendszeri betegségek okoznak még gyakran vashiányt. 

Diagnózis: 

A szérum vastartalma normálisan: 9, 0-26 mikromol/l. 

A vashiány kialakulása alkalmával elsősorban a vasraktárak ürülnek ki (csontvelő, lép). A vér vastartalmának csökkenését arányosan követi a vasszállító fehérje, a ferritin koncentráció csökkenése. Ez már a korai fázisban is jelentősen csökken, amikor a Hgb szint még normális. 

Ha a vasraktárak kimerültek, akkor csökken a vér vastartalma, csökken a ferritinszint és emelkedik a szérum teljes vaskötő kapacitása (TVK) 

A vérképben a vvt sejtszám lehet alacsony, de a legjellemzőbb, hogy a sejtek kisebbek (microcyter anaemia) és halványabban festődnek (microchrom). 

A vashiány utólagos laboratóriumi bizonyítéka, hogy vaspótlás után 1-2 héttel a vérben fiatal vvt alakok, ún. retikulociták jelennek meg nagy számban. (reticulocyta-krízis) 

A vashiány kezelése: 

Legfontosabb a megfelelő vegyes táplálkozás, zöldség, gabonafélék és húsfélék vegyesen. 

Hagyjunk fel a túlzó diétákkal, (pl. vegetariánus, vagy laktovegetariánus) 

Nőknél a menses idején nagyobb mennyiségű vasbevitelre van szükség, ilyenkor fokozottan figyeljünk a táplálkozásra, és esetleg plusz vasbevitel is indokolt lehet (pl. vas + c pezsgőtabletta). 

A tablettában adagolt vas viszonylag gyakran okoz gyomor-bélrendszeri mellékhatásokat, de elég sokféle gyógyszerforma és adagolási mód áll manapság rendelkezésre. Szerintem meg lehet találni a megfelelőt. 

Vashiány kezelése esetén kezdetben havonta, majd kéthavonta célszerű laborkontrollt végezni, a paraméterek követése céljából. 

Ultrafutók vashiányáról a következő információkat találtam (ami talán kicsit eltér azokétól, akik nem sportolnak rendszeresen): 

- Ultrafutóknál nagyon gyakori az alacsony ferritin szint (férfiaknál 20%, nőknél 60-80%), azonban nem csökkent a vér Hgb szintje. 

- Megfigyelték, hogy futóknál a csontvelő alig tárol vasat, a fő raktár a lép. 

- Ennek oka talán az is, hogy ultrafutóknál gyakori a foot-strike-hemolizis, lényege az, hogy a futás során jelentős fokú lehet az ép vvt-k széttöredezése az érpályában. 

- Ilyenkor a futás utáni 1-3 napban a vizeletből is kimutathatóak Hgb lebomlási termékek, ami normálisan nem következik be. 

Hát kb. ennyi az, amit gondoltam, hogy leírok, remélem, hasznos lesz!!! 

Jó futást Mindenkinek!! 

Dr. Radeczky Éva, a futanet futófórumon Evita.  

Forrás: powerhiker.fw.hu, Mozgásvilág, hu 

2007.01.10