A 639. baba
A 639. baba, 2005 Színes magyar rövidfilm, 15 perc
Azt hihettük volna, hogy a magyar sci-fi filmnek végleg befellegzett, s bár Pirx kapitány kalandjait követően a léc nincs nagyon magasra téve, mégsem akar senki magasabbat ugrani.

Végre itt a cáfolat: Dési András György és Móray Gábor filmje merészen veti bele magát a fantasztikus jövőbe (sikerüket bizonyítja a legjobb rövidfilm díja, amit a brüsszeli Fantasztikus Filmek Nemzetközi Fesztiváljáról hoztak el). Mivel nemzeti filmtermésünk e műfajban nem kifejezetten gazdag, kortárs hazai trendekkel nem mérhetjük a produkciót, de azt leszögezhetjük, hogy a 15 perces miniatűr mind a társadalomkritikai él, mind pedig a jövőről alkotott vízió szellemessége tekintetében állja a versenyt a Star Trekkel. Igaz, közép-európai produkcióhoz méltóan, sötétebb látomása van az ember jövőjéről és a technikának abban betöltött szerepéről, mint azt Janeway kapitány valaha is álmodta. 

A készítők egy IKEA nélküli jövőt álmodnak, ahol a nappalink berendezését gombnyomással változtathatjuk, a plazmatévénk figyeli minden mozdulatunkat, és minden a kényelmünket szolgálja, de valahogy mégis kényelmetlenül érezzük magunkat. Mindennek szabályozott rendje van: a nagy testvér gondoskodik rólunk, ha cserébe rendesen viselkednünk. Főhősünk (Scherer Péter) precíz, rendes ember, mindent a szabályoknak megfelelően csinál, mígnem egy napon olyasmi jut eszébe, amire a rendszer nincs berendezkedve: a társas kapcsolat. A szabálysértés miatt hamarosan meg is érkezik hozzá egy „ellenőr”, hogy a dolgokat visszabillentse a rendes kerékvágásba... Hát akkor lehet, hogy mégis inkább az IKEA!? 

Odor Emília
2007.04.18