Fürgerókalábak: Foxabályzó
(Edge Records)

A Róka'N'Roll (1996), Rókamóka (1999) és Katasztróka (2003) című anyagok után Magyarország egyik legszórakoztatóbb zenekara, a Fürgerókalábak új lemezzel jelentkezett, az előző CD-khez hasonlóan ismét 25 percnyi zeneanyaggal és gazdag multimédiás tartalommal. A punk-rockból indult, majd a metálszíntérre is beilleszkedő szekszárdi együttes eklektikus új albumán egészen a rádióbarát popzenéig (sőt a reggae-ig) tolja ki határait.

Hogy a bő egy évtizede trappoló Fürgerókalábak fülbemászó dalaival, perfekt bolond szövegeivel és fergeteges színpadi akcióival nem lett már rég mainstream sikert arató sztárzenekar, az eddig is a magyar könnyűzenei piac egyik érthetetlen jelensége – vagy ha pontosabban akarunk fogalmazni: elmaradottságának, impotenciájának és kontraszelekciójának egyik látványos tünete – volt, de úgy tűnik, új lemezén maga az együttes is a befutás feltételein elmélkedik már rögtön a Róka bugi című nyitódalban („stílust kéne váltanunk valóban / így szerepelhetnénk a Bravóban... / nem kell csak pár hülye nóta / és sztárcsapat lesz a Fürgeróka”) és néhány könnyen fogyasztható formájú felvétellel rögvest teszteli is a rendszert. 

Acélos Balázsék legutóbbi albumuk egyik számában így daloltak: „ezzel a dallal véget ér a / nemi szerv és a széklet éra... / a következő anyagunk egy konceptlemez lesz / és egész másról szólunk majd a rockersereghez”. Nos, e profetikus szavak valóra is váltak, meg nem is. A 2007 tavaszán megjelent Foxabályzó című új anyagon székletről már valóban csak jelző formájában esik szó, de a nemi szervek és szexuális élet ezúttal is hálás témát jelenetnek (az Ejaculatio praecox és Kéne már... című számok mellett a romantikus hangvételű Gyöngynyaklánc is a természet ajándékáról szól), míg új koncepciót leginkább a lemez férfiaknak szóló életmódmagazint mintázó borítófüzete tükröz, melyben a dalszövegek és képek mellett rövid viccinterjúk formájában teret kapnak a közreműködők is: a címlapon látható hivatásos aktmodell, Mészáros Dóri, a stúdiója mellett egy dalban zenészi képességeit is az együttes rendelkezésére bocsátó Moby Dick-gitáros Schmiedl „Smici” Tamás és Scheer „Max” Viktor hangmérnök, aki billentyűkön és akusztikus gitáron is közreműködött (sőt a dalszerző-gitáros Balázs, az énekes Andris, a basszista Robin és az új dobos, Tücsi sztárvendégként még a Ganxsta Zolee-féle Kartel egyik tagját, Big Daddy Lacát is meghívta a Duma szexmániás rap-rockjához). A szex mellett fő téma az eszképizmus, legyen szó virtuális világokról (Quake), távoli tájakról (Bora Bora) vagy a sebességmámorról (a Robogó című szerzeményt a frontember legendás motorosbalesete ihlette), míg a remek vokálokkal dolgozó punkos és metálos repertoárt ezúttal diszkós rock bővíti (Róka bugi, Kéne már...), sőt akusztikus gitárral és orgonával színezett popdalok is: a komoly (komolyan komoly!) környezetvédő üzenetet hirdető Zöld szám kakukktojása és zárásként az Exitus ábrándos reggae-je, melyben az énekes az orvostudománynak – elsősorban az orvostanhallgató lányoknak – ajánlja fel testét.

Déri Zsolt
2007.05.08