Sziriana
Syriana, amerikai filmdráma, 126 perc, 2005
Stephen Gaghan remek forgatókönyvíróból rendezővé kezd cseperedni, és a sorban a második direktori munkája nemcsak egy zseniális tényfeltáró filmes publicisztika, hanem egy sztárparádéval megspékelt rendkívül szórakoztató darab is.

Jelen mozi sugallata szerint a világon minden, de legalábbis majdnem minden az olajról szól. Emberek képesek feladni érte az életüket, lopni, hazudni, gyilkolni szemrebbenés nélkül. Mindenki mocsokban tapicskol az érintett kérdéskörben, legyen az CIA-ügynök, politikus, fegyvernepper, topmanager, törtető yuppie, fanatikus terrorista, vagy éppen olajsejk.

A több szálon futó sztori ügyesen gabalyodik össze, ha emlékeinkben elevenen él a Traffic című film kusza és mégis zseniális vonalvezetés, akkor erre a mozira is hamar ráhangolódhatunk. A hasonlóság nem véletlen természetesen, a forgatókönyv fronton ott is Gaghan jeleskedett.  

Egyik vonalon Bob Barnes ügynök, lehasznált CIA-szolgálatos ráncolja a homlokát a Közel-Keleten kialakult helyzet miatt, másikon egy ambiciózus energetikai elemző és kis családja próbálja túlélni a terrorizmus okozta sokkot, és a nemzetközi olajbiznisz pár kétes figurájával is megismerkedhetünk. A tét a pénz, hírnév, hatalom vagy a puszta túlélés, mindenki máshogyan, de mindenki kapcsolódik ehhez a nagy „családhoz”, ami lassan mindenki életét megkeseríti. Finoman csúszunk át aztán a felelősség kérdéskörébe is, de ezen a fronton ne várjunk nagy durranást, mert nem lesz. Viszont kellemesen kritikus amerikai mozit láthatunk, ügyesen szerkesztve, szépen fotózva és feszültségekkel teli, pörgős epizódokkal felturbózva, igazi sztárgárda előadásában. 

macsek
2007.11.12