Top Secret
Top Secret, Amerikai vígjáték
A nyolcvanas évek nagy közös videózásainak egyik kedvence volt a lökött Zucker-Abrams-Zucker rendező-forgatókönyvíró trió munkája, csakúgy, mint szintén tőlük az Airplane- vagy a Csupasz pisztoly-széria - bár közvetlen rokonnak akár a zseniális Picasso kalandjait is nevezhetnénk, hiszen ezúttal nemcsak egy műfajt, de egy egész kort is megidéz a tökkelütött alkotótrió.

A célpont ezúttal a második világháborús ellenállós eposzok és Elvis filmjeinek kifigurázása, és így találkozik a negyvenes évek a hatvanassal, a világháború a hidegháború végével, annál is inkább, mert a történet Kelet-Németországban játszódik - örök hódolattal adózva a termetes NDK-s női atlétáknak. Ide érkezik Nick Rivers, az ellenállhatatlan sármú amerikai rock’n’roll-sztár, akit egy figyelemelterelésnek szánt fesztiválra hívtak meg, míg a németek már megint titkos fegyverrel próbálkoznak egy elrabolt tudós segítésével.

A tudósnak persze csini lánya van, a lánynak persze akad egy volt udvarlója, aki a francia ellenállásnak dolgozik, akik hősünk segítségére sietnek - és persze pár nagyon buta keletnémet náci. A kicsavart, agyament, vizuális, verbális és egyéb poénok itt szabályosan ránk zúdulnak, és nem győzzük azonosítgatni a „kulturális referenciákat” - lásd a Kék lagúna-paródia -, illetve kapkodni a fejünket a legváratlanabb helyekről, de megbízható rendszerességgel érkező gegek elől. A víz alatti bunyó, a tehenes rész, a közelharc partizánok és németek között, no és a már majdnem kész alagút például örök klasszikus poénok. És azt sem árt tudni, hogy ez volt Val Kilmer első, és valószínűleg máig legjobb szerepe.

2008.11.14