300
300, Amerikai történelmi filmdráma, 2007
Bizarr, mégis rendkívüli módon élvezhető film a 300, ami a történelmi filmek, az opera és a képregények sajátos keverékét mutatja be.

Vagyis nem akkurátus történelemleckét, hanem szépen stilizált vérfürdőbe oltott képregény-adaptációt láthat a nagyérdemű a Sin City megalkotójától - nem Robert Rodrigueztől, hanem Frank Millertől. A rendező ugyan bizonyos Zack Snyder, egy jó vizuális érzékkel rendelkező, ügyes mesterember, de a film csakis a Frank Miller-univerzum részeként értelmezhető. A mindenre elszánt spártai harcosok, szinte torzszülött perzsa ellenfeleik és az oldalukon megjelenő már-már mitológiai fenevadak nem az ókori történelem, hanem egy különös, sosemvolt képzeletvilág szülöttei, a thermopülai csata újrajátszása pedig csak ürügy a pokol kapuinak megnyitására.

Ha a történet billeg is néhol - például a politikai cselszövések és az áruló Ephialtész esetében -, parádésan felépített és előadott, igazán nagyszabású darabról van szó, amely inkább emlékeztet Wagner műveire, mint kosztümös filmre. Felejtsük el a szabad nyugati világ és a zsarnoki kelet összecsapásának ideológiai zagyvaságát, és tessék élvezni a páratlanul megkomponált csatajeleneteket, a szilaj hősök küzdelmét és a halálmegvető bátorság férfias üzenetét! Mert aki nem tud az első pár perctől ráhangolódni erre a vizuális orgiára, annak mindez részben sokkoló, részben teljesen értelmetlen lesz, energiáit pedig felemészti a rengeteg szakállas férfi egymástól való megkülönböztetése! Ami viszont a büszke spártaiakat illeti, Thermopülai után pár évtizeddel már zsoldosokként ők alkották a perzsa sereg elitalakulatát, szóval nem szabad a filmből messzemenő ideológiai következtetéseket levonni! 

Forrás: Est.Tv Magazin

2008.11.21