Esőember
Rainman, Amerikai filmdráma, 1988
Barry Levinson rendező már 1987-es, Jó reggelt, Vietnam! című filmjével egyértelművé tette, hogy remek érzéke van a humor szokatlan körülmények közötti ábrázolásához és a zseniális karakterformáláshoz, egy évvel későbbi munkájában azonban még ennél is többre vállalkozik: egy autista felnőtt köré építi szívszorítóan bájos és elgondolkodtató történetét.

Amelyben is Charlie (Tom Cruise), a pénzmániás aranyifjú csalódottan szembesül a ténnyel, hogy az apja halála utáni örökösödésből csupán apróságok jutottak neki, és a dollármilliók a számára mindaddig ismeretlen bátyjára, Raymondra (Dustin Hoffman) szálltak, aki autizmusa folytán gyermekkora óta egy intézetben él. Charlie felkutatja testvérét, és annak reményében, hogy megszerezheti tőle a pénzt, szabályosan elrabolja őt. 

Az Esőember egy megható road-movie, egy szimbolikusan is értelmezhető utazás két teljesen különböző ember között, ahol a kezdeti nehézségek és a korlátok szépen lassan átértékelődnek és megszűnnek, Charlie előre megjósolható karakterváltozása pedig szerencsére mellőz mindenfajta erőltetettséget. Barry Levinson merészet vállalt azzal, hogy az autizmus témájához nyúlt, de 1988-as filmje segített közelebb hozni az embereket ehhez az addig kevéssé ismert betegséghez. Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, mely például csökkent mértékű kommunikációs képességekben, leszűkült társadalmi kapcsolatokban nyilvánul meg, ugyanakkor bizonyos dolgokban a zsenihatárt súrolva mutatkozik meg (főleg számok, illetve a memória terén). Egy valós személy, a súlyos agykárosodásban szenvedő Kim Peek formálta, Oscar-győzelmet érő lenyűgöző Dustin Hoffman-alakítás mellett az Esőember a Legjobb film, rendező és eredeti forgatókönyv díját is megkapta.

2009.01.09