2012
2012, 2009 Színes, magyarul beszélő amerikai–kanadai katasztrófafilm, 125 perc
Nyugati okkultisták szerint a maják 2012-re teszik a világ végét, ám a maják szerint ez csak félreértés, és ők még nagyon sokáig fognak kukoricán élni. Roland Emmerich meg köszönte a remek témát és csinált egy filmet.

Herr Emmerich (Holnapután, I. e. 10.000) szereti a világvégés filmeket és a számmal jelölt címeket, de csak most jutott eszébe, hogy a kettőt kombinálja, és így született a 2012. És mi kell egy jó, akarom mondani átlagos katasztrófafilmhez? Kell valaki, aki jó előre megmondja, hogy mi fog történni, de senki sem hisz neki, aztán ki tudja, miért, de kell még egy amerikai elnök és egy átlagember, akinek megadatik, hogy széthullóban lévő családját megmentse a rájuk törő veszélytől, és mindent helyrerázzon.

Mindez kipipálva, és mivel Tom Cruise éppen nem ért rá, a nála nyilván sokkal olcsóbb, de egyben kedvelhetőbb John Cusackre esett a választás átlagmukiként, akit mint elvált férjet, frusztrált apát, sikertelen írót és részidős limuzinsofőrt ismerhetünk meg, ami ugyan valószínűtlen kombináció, de nagyon hasznosnak bizonyul például, amikor a gyerekeket, anyut és annak új pasiját kell kimenekíteni a ripityára törő Los Angelesből. Kérdés persze, hogy hová érdemes menekülni, ha úgyis jön a világvége és még a Sixtus kápolna is ledől, egy titkos ügynökség azonban már egy idő óta készül a világvégére, és a modern Noé bárkáját építgeti valahol a Himalája gyomrában! Hőseinknek csak oda kell érniük időben, az út nagy része pedig egy jobb számítógépes játék izgalmait kínálja, a drámai rész viszont feledhető.

Vízer
2009.11.04