A karate kölyök
The Karate Kid, 2010 Színes, magyarul beszélő amerikai–kínai akciófilm, 140 perc
A dolog valahogy úgy történhetett, hogy a kis Jaden Smith színész-rapper-producer és főpap papájától, Willtől, szülinapjára egy igazi filmet kért, és meg is kapta, és hozzá egy igazi Jackie Chant.

Kezdjük rögtön a kiigazítással: ez a kölyök nem karatézik, mint az 1984-es eredeti verzió lányos képű hőse, hanem a kungfu az ő fegyvere, az lakik a lelkében. Legalábbis azután, hogy anyukájával valami egyszerű ürüggyel Kínába költözik, és itt pár hét és több hatásos montázsjelenet után az apja jellegzetes füleit egy az egyben öröklő fekete kiscsákóból legyőzhetetlen harcos válik. Ehhez persze az kell, hogy az új iskolában a helyi srácok ne csak ferde szemmel nézzenek rá, de el is répázzák rendesen és rendszeresen, ami, ugye, remek motiváció, és kell egy kissé lepattant gondnok, aki történetesen a világ legnagyobb kungfumestere, ha éppen nem a fűtést bütyköli.

Az illető az itt meglepően visszafogott Jackie Chan, aki nyilván a kínai országimázsközpontnak is dolgozik, mert megismerteti pici hősünkkel a legszebb tájakat és a legmagvasabb gondolatokat. Igen, a kungfut is, amit egyszerű házimunkával is el lehet sajátítani. Lehetünk persze pikírtek, de a film nagyjából szórakoztató, és pár giccses elemet leszámítva tényleg tanulságos lehet gyerekeknek, és úgy 45 perc után már az sem zavaró, hogy egyetlen fontos fehér szereplő sincsen, mert ez egy mese, sőt a végső összecsapás lebonyolítása kifejezetten egy videojátékra hajaz. És a tanulság az, hogy a kungfu mindenben ott van, amit teszünk. Ebben a cikkben is. Úgy írtam. Sáskaállásban. 

Vízer
2010.08.19