Kulik Johanna és Josip Bartulovic táncosok
Kulik Johannával és a Macedóniában született, de 1990 óta Magyarországon élő Josip Bartulovic táncos-tánctanár-koreográfusokkal a február 10-én megrendezésre kerülő Tango Latino című nagyszabású előadás kapcsán beszélgettünk.

- Milyen lenne álmaid városa, ha te alkothatnál egyet?

Johanna: Mindenekelőtt sokkal kisebb lenne, olyan, ahol sok a zöld, szélesek az utcák, sok hely jut arra, hogy együtt lehessenek az emberek.  

- Mi a kedvenc helyed Budapesten és miért? 

Johanna: Ahol most lakunk, a XVI. kerület kertvárosi része. Közel a városközponthoz, de mégis vidéki, családias hangulat. 

- Február 10-én 19 órakor a MOM Kulturális Központban lesz egy hatalmas tánc-show. Mesélnétek nekünk erről egy kicsit? 

Josip: Örömmel! Pár hónapja a show-ban szereplő egyik táncospár, Andrea Silvestri és Váradi Martina, a jelenlegi latin versenytánc négyszeres magyar bajnokai eljöttek Johannához, hogy argentin tangót tanuljanak. Amikor megismertük őket, akkor jött az ötlet, hogy mennyire jól lehetne a latin táncokat ötvözni a tangóval, egy műsorban egyszerre bemutatni. A két salsa gurut, Alexis Fernandezt és Lamboni Annát már régről ismerjük, gyakran léptünk fel együtt, így egyből beugrott, hogy ők lehetnének a harmadik páros. A próbák alatt derült aztán ki, milyen remek választás voltak ők négyen.  

Johanna: Olyan fergeteges, magával ragadó és valóban tüzes műsor kerekedett ebből a hármas fúzióból, amilyenre még magunk sem számítottunk. Ha az olvasók többet szeretnének megtudni az előadásról, a Facebookon, a Johanna-Josip Tango lapon sok más érdekességgel is találkozhatnak, és nyomon követhetik a műsor híreit. 

- Mióta táncoltok külön és együtt, és miért szeretitek? Mit jelent számotokra a tánc? 

Johanna: Kislány korom óta táncolok. Akkor balett-táncos akartam lenni, szólista az Operaházban. Álmom – ha nem is éppen így, de – valóra vált. Pár évvel ezelőtt ugyanis valóban táncoltunk szólót az Operaház színpadán, de argentin tangót. Korábban bármivel foglalkoztam, a tánc iránti vonzódás sosem múlt el. A gyermek és tini éveim alatt kipróbáltam szinte mindenféle műfajt a néptánctól a rock & roll-ig, majd kikötöttem a versenytáncnál. A Testnevelési Egyetem elvégzése után edzőként is táncosokkal, táncoktatással foglalkoztam. A tangóval az ezredforduló táján találkoztam, és egyből megérintett. Öt évvel ezelőtt végképp feladtam minden mást, és kizárólag a tánccal, mindenekelőtt a tangóval foglalkozom.  

Josip: Szerbiában versenytáncos voltam, majd Magyarországra érkezve rövidesen találkoztam Johannával és együtt kezdtük a tangópályafutásunkat. Ezután évekig jártunk együtt Buenos Airesbe, hogy az eredeti környezetben tanuljunk a legjobbaktól.  

Johanna: A koreografálás mellett mindketten tanítunk, valamint gyakran kapunk felkérést különböző rendezvényeken való fellépésre. Nagy örömömre idén még a saját nagylányom osztályát is felkészítem a szalagavatójára egy hat zeneszámból összevágott kilencperces tánc őrületre.  

Josip: Mindkettőnknél az egész életünk a tánc. Ezzel kezdjük a napot reggel, és ezzel fejezzük be este. Tango de mi vida (Életem a tango) a jelmondatunk. 

- A táncon kívül a latin-amerikai hangulat/életstílus mennyire áll közel hozzátok? 

Josip: Nagyon. Volt versenytáncosként a többi latin-amerikai táncot is imádjuk, hobbi szinten a salsával is foglalkoztunk, innen jött az ötlet, hogy az új műsorunkban ne csak tangó legyen. A latinok híres fiesta hangulatát is számos alkalommal tapasztaltuk, megpróbáljuk a színpadra varázsolni. 

Johanna: Imádok bulizni, szinte minden táncműfajban, ha jó a táncpartner, a zene és a hangulat. 

- Milyen terveitek vannak a 2012-es évre? 

Johanna: Jelenleg az új műsorunk, a Tango Latino a legfontosabb. A február 10-i premier után szeretnénk minél több vidéki nagyvárosban is bemutatni, de erről még nincsen pontos képünk, aki azonban érdeklődik, a közösségi oldalon mindent megtalál. Persze a tanítást sem hagyjuk abba, az Oktogon Tánc Centrumban továbbra is folyamatosan indítunk kurzusokat. 

2012.01.30