Izland pompás kis hely, sosem kell félni a napszúrástól, mindig lehet hógolyózni és hal is akad bőven, ha pedig valaki valamilyen furcsa okból kifolyólag mégis unatkozna, akkor olyan remek italokkal lehet elütni az időt, mint a Fekete Halál.
Hősünknek, a dalszerzőként Párizsban lébecoló Agustnak azonban mégsem akaródzik apja hívására hazatérnie, leginkább azért, mert esze ágában sincs átvenni tőle a családi üzletet, a veszteséges halfeldolgozó üzemet. Ám ha Thordur, az idősödő pátriárka valamit a fejébe vesz, arról nehéz lebeszélni, így közte és három gyereke, valamint azok léha családtagjai közt hamar kenyértörésre kerül a dolog, amiből pedig semmi jó nem származik. A kedves néző pedig aligha tudja eldönteni, hogy a rideg, erőszakos, de a hagyományokat tisztelő családfőnek, vagy az általa megnyomorított, elpuhult sarjainak adjon igazat.
A helyenként depresszív, de mégis vidám hangvételű 101 Reykjavik után Baltasar Kormákur egy jóval komolyabb és szikárabb, ibseni mélységű drámát, történetét tekintve pedig Lear király-variációt hozott össze, ahol a házasságtörés, az alkoholizmus vagy akár a vérfertőzés már nem komoly tragédiának, hanem a mindennapok nyűgének számítanak, amelyhez kellő kontrasztot ad a gyönyörű, de mégis fenyegető északi táj.
Szerencsére a komoly nemzetközi sikereket arató Kormákur van olyan jó és rutinos rendező, hogy mindezt ne egyszerre zúdítsa ránk, így akadnak izgalmas, kellemesen ironikus, sőt, vidám pillanatok is, de felhőtlen szórakozásra senki ne számítson. Végeredményben azonban izlandi filmeket mégiscsak jó nézni, mert a moziból kijőve olyan követelőzően barátságos és meghitten meleg helynek tűnik a mi kis hazánk.
A helyenként depresszív, de mégis vidám hangvételű 101 Reykjavik után Baltasar Kormákur egy jóval komolyabb és szikárabb, ibseni mélységű drámát, történetét tekintve pedig Lear király-variációt hozott össze, ahol a házasságtörés, az alkoholizmus vagy akár a vérfertőzés már nem komoly tragédiának, hanem a mindennapok nyűgének számítanak, amelyhez kellő kontrasztot ad a gyönyörű, de mégis fenyegető északi táj.
Szerencsére a komoly nemzetközi sikereket arató Kormákur van olyan jó és rutinos rendező, hogy mindezt ne egyszerre zúdítsa ránk, így akadnak izgalmas, kellemesen ironikus, sőt, vidám pillanatok is, de felhőtlen szórakozásra senki ne számítson. Végeredményben azonban izlandi filmeket mégiscsak jó nézni, mert a moziból kijőve olyan követelőzően barátságos és meghitten meleg helynek tűnik a mi kis hazánk.
Hafid
francia-izlandi-norvég filmdráma, 109 perc, 2002
A 101 Reykjavík rendezőjének újabb darabja, melyből kiderül, mibe torkollhat egy elkeseredett vita arról, hogy ki örökölje a veszteséges családi halfeldolgozó üzemet. Sötét és szarkasztikus izlandi saga arról, hogy a pénznek van szaga.
rendező:
Linkek
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek