A gyerekek jól vannak

Adott egy középkorú, leszbikus pár, akik két okos és szeretnivaló tini, egy fiú és egy lány szülei, és akik abszolút különbözőségük ellenére majdnem boldogan élnek együtt, már ki tudja, mióta. A lány történetesen épp betölti a 18. életévét, és főiskolára készül valahol az ország (Amerika) másik oldalán, így logikusnak tűnik számára, hogy megtegye azt, amire öccse oly régóta próbálja rávenni. Megkeresi biológiai apját, vagyis azt a spermadonort, akitől – vagy akinek mintájától – annak idején mindketten fogantak. Az illető pedig kellemes meglepetés, egy jóképű és szimpatikus pasas.
 
Talán túl szimpatikus is, mert nemcsak a gyerekek, de a leszbikus pár nőiesebb tagja is hamar vonzódni kezd hozzá. Aláírjuk, az alaphelyzetre ráfogható, hogy mesterkélt, de a kifejtés semmiképpen nem az. Egyrészt Amerika legjobb karakterszínészeit láthatjuk a vásznon – Julianne Moore, Mark Ruffalo és a náluk szerepe szerint is picit szürkébb Annette Bening –, másrészt egy parádésan megírt, intelligens forgatókönyv mentén következetesen lefejtett, hihető és szerethető történetet. Bár minden fordulat nagyjából kiszámítható, és a szereplők által elkövetett hibákat már sokszor láttuk, az arányérzék és főleg a humor, amellyel mindezt Cholodenko elénk tárja, tényleg figyelemre méltó. És szívmelengető.