Az évszázad gyermekei

A szépen vezetett és vágott történethű mozik nagy előnye, hogy miközben átadjuk magunkat az érzelmi vibrálásnak és a múlt századi atmoszféra – Párizsra különösen jellemző – fülledt bájának, addig szolidan ki is művelődünk az adott kor, és a szóban forgó személyek egy-egy pregnánsabb státuszából, karakterisztikumából. Diane Kurys, aki írója, producere és rendezője is a jelen filmnek, igen okosan, mértéktartó rajongással, de jellemzően női szemszögből futott neki George Sand viharos párizsi éveinek, leginkább a művészetére, életvitelére és erkölcstelen románcára fókuszálva.
 
George Sand – ex Dudevant báróné – válása után Párizsba költözik két kis lurkójával, ahol azonnal megfertőzi a nagyvárosi művészvilág, és mert megélni sem ártana valamiből, álnéven írogatni kezd. Feminista hangvételű, szenvedélyeses írásai, és férfiruhába bújtatott formás idomai kellően kiakasztják a helyi értelmiségi elitet. Eleinte az elismert, ifjú művésztalentum, Alfred de Musset baráti jobbjába kapaszkodik, későbbiekben a viharos kapcsolat egyéb testrészekre is kitér… 
Természetesen a kor, amiben éltek képtelen volt elfogadni a morálisan megalapozatlan kapcsolat létjogosultságát, így a szerelmesek előtt nem állhatott hosszú, boldog jövő, de amit megéltek tartalmas és egetrengető volt. 
 
Juliette Binoche megejtően hiteles George Sand bőrében, és persze gyönyörű, mint mindig.