Vidocq

1830-ban nemcsak egy újabb forradalom borzolta a kedélyeket Párizsban, de - a történet szerint - egy sor borzalmas és megmagyarázhatatlan gyilkosság is, amelyeket a néphit az Alkimista nevű rémnek tulajdonított, aki az arca helyén tükröt visel: ha valaki megpillantja magát ebben a tükörben, halott ember. A démont azonban le lehet győzni - véli Vidocq, akinek alakját a kor legendás magánnyomozójáról mintázták, a volt fegyencről, akinek emlékiratai Balzacot is megihlették. Vidocq (Gérard Depardieu) a film első jelenetében áldozatául esik az Alkimistával vívott küzdelemnek, a film további része visszapillantások sorozatából bontja ki a nagy detektív nyomozásának történetét. Vidocq életrajzírója (A partból ismert Guillaume Canet játssza) ugyanis megpróbálja felderíteni a titokzatos eseményeket - s mindez végül egy dermesztő fordulattal az ügy felgöngyölítéséhez vezet.

A film technikai értelemben mérföldkő a filmtörténetben: ez volt az első film, amelyet teljes egészében Sony-Panavision HD-digitális kamerával forgattak, ezzel egy évvel megelőzte a Star Wars ugyanezzel a technikával készült II. részét. A rögös valóság többé nem állhat az alkotói képzelet útjába: a felvételeken utólag teljesen szabadon alakítják ki a megálmodott látványt. A forradalmian új formát kissé kopottas és meglehetősen kiszámított történettel töltötték meg, amely mindazonáltal lebilincselően izgalmas.