A Főnix útja

A Főnix útja a kiváló Robert Aldrich 1965-ben forgatott, hasonló című munkájának újrafeldolgozása. A mongóliai Tan sag-medencében működő olajkutató expedíciót hazarendelik. Az út azonban nem problémamentes, ugyanis az evakuálásra küldött teherszállító repülő a felszállás után röviddel szörnyű homokviharba kerül, ami letépi a gép antennáját és tönkreteszi baloldali hajtóművét. A pilótáknak kényszerleszállást kell végrehajtaniuk - júliusban, a Góbi-sivatag közepén. A repülő teljesen szétroncsolódik, és a tucatnyi utas, illetve a legénység némi vízzel és élelmiszerrel magára marad. Nem számíthatnak másra, csak magukra, azonban gyalogszerrel kijutni a sivatagból tökéletesen reménytelennek tetszik. Ekkor az egyik utas, a titokzatos Elliott, aki az utolsó pillanatban került a gépre, előáll ötletével, hogy építsenek egy új repülőt a C-119-es roncsaiból. Ez a projekt mégannyira reménytelennek látszik, mint a gyalogtúra, de mivel a túlélésre semmi más esélyük nincs hőseinknek, belefognak a vállalkozásba. 
 
A Főnix útja igazi kortárs hollywoodi akciómozihoz méltóan sűrűn él digitális trükkökkel, fordulatokkal, magyarán végig fogva tartja a nézőt, igazi érdekessége azonban bujtatott propaganda-jellegében van. Elliott, a társait akaratuk ellenére eléggé el nem ítélhető eszközökkel meggyőző akarnok különös figura, afféle szuperember-típus. A film egyik tanulsága, hogy a válságból a bujtatott diktatúra mutathat kiutat - mi ez, ha nem a Bush-kormányzat keleti politikájának glorifikálása?