A tizenkét tematikus egységből álló kiállítás a modern művészet és az avantgárd közép-európai fejlődésének 1908 és 1928 közé eső, drámai változásokkal teli időszakát igyekszik megragadni táblaképek, szobrok, grafikák, tipográfiák, folyóiratok, film-forgatókönyvek, fotográfiai kísérletek és más műtárgyak segítségével.

A magyar származású, de már Franciaországban élő op-art művész, Victor Vasarely 1969 őszén Budapestre érkezett, hogy megszervezze az absztrakt művészet mindmáig legnagyobb retrospektív magyarországi bemutatóját a Műcsarnokban.

Isztambul, Amszterdam, Antwerpen, Melbourne, Auckland, Toronto, Berlin, Bukarest, Kolozsvár és Párizs után végre Budapestre érkezett a világ jelenleg talán legismertebb graffitiművészének utazókiállítása.

A Festő, szobrász és grafikus Mattis Teutsch János a huszadik századi modernista művészet egyik legnagyobb alakjaként vonult be a művészettörténetbe. Az 1884-ben, Brassóban született művészt Kassák Lajos fedezte fel a budapesti szcéna számára.

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1938-1940-ben Magyarország változóban volt. A békés területi revíziókkal letörni látszódtak Trianon bilincsei, ugyanakkor a Harmadik Birodalom közvetlen szomszédsága és egyre növekvő európai befolyása, majd a kirobbanó második világháború egyre jobban veszélyeztette a magyar önállóságot, de ezt a társadalom még kevésbé érezte.

A Dead Web – A vég című kiállítás az internet kapacitásának potenciális végét vetíti előre, és arról kíván számot adni, ami napjainkban és a jövőben történik a különféle kreatív technikák felhasználásával.

Néhány éve bukkant fel az Iparművészeti Múzeum egyik raktárában a firenzei születésű, de Rómában alkotó 17. századi művész, Antonio Tempesta egyik különleges alkotása, amely a festmények esetében megszokottól eltérően nem vászonra vagy fatáblára, hanem egy Afganisztán területéről származó drágakő lapra, úgynevezett lápisz lazulira készült.

Mayer Éva évek óta az aktuális társadalmi problémákkal foglalkozik, melyek szorosan összeköthetők a személyes életében megtapasztalt élményekkel.

Fővárosunk több mint ezeréves történelmét mutatja be a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány interaktív kiállítása, amely a Budapesti Történeti Múzeum közreműködésével készült. A kiállítás tervezői egy olyan tárlatot képzeltek el és valósítottak meg, amelybe belépve a látogató úgy érezheti, egy időgépben utazik.

Eufória – ez a szó sűríti leginkább magába azt az intenzív érzést, amelyet a magyarországi rendszerváltás eseményei váltottak ki a fordulatot üdvözlők körében.