A léggömb elrepül – Fesztbaum Béla Kosztolányi-estje

Budapest, Vígszínház
Kosztolányi írásfüzére színpadon: verseiből, újságcikkeiből, útleírásaiból, novelláiból rajzolódik ki egy igazából felnőni sosem akaró, az életet, a játékot szenvedélyesen szerető fiatalember portréja.
80 perc
 
Többnyire ismeretlen Kosztolányi-írások sorakoznak a színpadon. A nagy versek hiányoznak. „Nem akarok olyan súlyokkal játszani, amelyeket nem bírnék el” – mondja Fesztbaum Béla. Cserébe olyan Kosztolányi képet kapunk, ami az őt valamelyest ismerők számára is igen sokat tud nyújtani. Láthatjuk gyermekként, utazóként, látogatóként a pápánál, családapaként, csöndes megfigyelőként és persze önmagában is kétkedő költőként. Ellenállhatatlan, az élet szeretetéből adódó humorral kalauzol minket saját világában.
 
Kosztolányi könnyed és elegáns, a komoly mondanivalót is gyakran bohócmaszk mögül előadó poéta, a magyar nyelv csodálatos virtuóza. Kíváncsi utazó, szellemes csevegő: gyerekkorról, családról, pesti kávéházakról és a Vatikánról. A múlt és az értékek tiszteletéről, emberi és művészi feladatainkról, az alkotásról. Távoli csillagokról és féltve őrizgetett elsárgult fényképekről. Az írásról. A színházról. 
 
Éljük bármelyik életszakaszunkat, legyen a dalunk boldog vagy szomorú, álljunk rivaldafényben, vagy kacsintson ránk az elmúlás, Kosztolányi írásai arra tanítanak, hogy nyitott szívvel, gyermekségünket megőrizve és érzékenyen az élet apró dolgainak költészete iránt, harmonikusabb és derűsebb lehet földi utazásunk... 
 
Konzultáns: Deres Péter 
Játéktér: Nemes Takách Kata
2008.12.17
|
(7 kép)
Játék
Tíz éve született a zenekar a Magyar Színház büféjében és szilveszterkor léptek fel együtt először „jelmeztelenül”.
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.