Shakespeare pasztorális komédiája az egyik legtöbbet játszott és feldolgozott darabja, pedig a kritika és az irodalomtudomány megoszlik minőségéről: ki a legnagyobb drámák között emlegeti, ki pedig gyengébb minőségűnek ítéli…
Rendező: Rudolf Péter Író: William Shakespeare Dramaturg: Hársing Hilda Díszlet: Menczel Róbert Jelmez: Füzér Anni |
Szereplők: |
…az angol zseni legjobbjainál.
Eredete ismert, és bizonyítja, hogy a szerző nem ismerte a plágium fogalmát: Thomas Lodge írt egy korai prózai románcot Rosalynde címmel, innen vette kortársa, Shakespeare az alaptörténetet. A feltételezések szerint 1600 körül mutathatták be először, de nyomtatásban csak több mint húsz évvel később jelent meg. Egyik szerepét, nevezetesen Ádám inast az irodalomtörténet szerint maga Shakespeare játszotta – ami annál is meglepőbb, mert a figura története nincs különösebb részletességgel kidolgozva.
Sokan úgy vélik, hogy ezt a művét elsősorban azért írta a szerző, hogy önfeledt szórakozással szolgáljon közönségének. Vagyis nem akart vele túlságosan sokat mondani, inkább kacagtatni és izgalmakat nyújtani – noha innen származik híres mondata: „Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő.”
Története azok közé a komédiák közé sorolja a darabot, ahol annyira szövevényes a cselekmény és annyi ember bolyong a színen, hogy emlékezetből tulajdonképpen nehéz felidézni, mi is történik benne pontosan. Nagyjából: Rosalinda (Pokorny Lia) kénytelen elhagyni az egyik francia grófságban húzódó nemesi birtokot, mert apját elüldöző nagybátyjánál kegyvesztett lett. Férfiruhába öltözve barátnőjével, Céliával (Fodor Annamária) együtt eljut az ardennes-i erdőbe, ahol apja (Gáspár Sándor) és kísérete húzta meg magát. Itt bolyong az erdőben Rosalinda szerelme, Orlando (Huszár Zsolt) is, akit saját testvére száműzött, s aki szerelmes versekkel írja tele az erdő fáit. Jönnek a helybeliek is, egy parasztlány beleszeret a fiúnak hitt Rosalindába, és a szálak egyre jobban összekuszálódnak. A fiatalok már maguk sem tudják, ki kicsoda, s hogy ők maguk mit is akarnak valójában.
Menczel Róbert készíti a díszletet, Füzér Anni a jelmezeket, Riederauer Richárd szerzi a zenét, további fontosabb szerepekben Hirtling István, Almási Sándor, Papp Zoltán, Száraz Dénes, Vass György és Pálfi Kata lép színpadra.
Eredete ismert, és bizonyítja, hogy a szerző nem ismerte a plágium fogalmát: Thomas Lodge írt egy korai prózai románcot Rosalynde címmel, innen vette kortársa, Shakespeare az alaptörténetet. A feltételezések szerint 1600 körül mutathatták be először, de nyomtatásban csak több mint húsz évvel később jelent meg. Egyik szerepét, nevezetesen Ádám inast az irodalomtörténet szerint maga Shakespeare játszotta – ami annál is meglepőbb, mert a figura története nincs különösebb részletességgel kidolgozva.
Sokan úgy vélik, hogy ezt a művét elsősorban azért írta a szerző, hogy önfeledt szórakozással szolgáljon közönségének. Vagyis nem akart vele túlságosan sokat mondani, inkább kacagtatni és izgalmakat nyújtani – noha innen származik híres mondata: „Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő.”
Története azok közé a komédiák közé sorolja a darabot, ahol annyira szövevényes a cselekmény és annyi ember bolyong a színen, hogy emlékezetből tulajdonképpen nehéz felidézni, mi is történik benne pontosan. Nagyjából: Rosalinda (Pokorny Lia) kénytelen elhagyni az egyik francia grófságban húzódó nemesi birtokot, mert apját elüldöző nagybátyjánál kegyvesztett lett. Férfiruhába öltözve barátnőjével, Céliával (Fodor Annamária) együtt eljut az ardennes-i erdőbe, ahol apja (Gáspár Sándor) és kísérete húzta meg magát. Itt bolyong az erdőben Rosalinda szerelme, Orlando (Huszár Zsolt) is, akit saját testvére száműzött, s aki szerelmes versekkel írja tele az erdő fáit. Jönnek a helybeliek is, egy parasztlány beleszeret a fiúnak hitt Rosalindába, és a szálak egyre jobban összekuszálódnak. A fiatalok már maguk sem tudják, ki kicsoda, s hogy ők maguk mit is akarnak valójában.
Menczel Róbert készíti a díszletet, Füzér Anni a jelmezeket, Riederauer Richárd szerzi a zenét, további fontosabb szerepekben Hirtling István, Almási Sándor, Papp Zoltán, Száraz Dénes, Vass György és Pálfi Kata lép színpadra.
Játék
Ester Rada az élő bizonyíték rá, hogy jelentősen lerövidíthető az az időszak, amikor a kezdő zenész ötvenfős klubokban kényszerül játszani húsz fizető vendég előtt.
Copyright © 2021 Minnetonka Lapkiadó Kft.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek