Így él(t)ünk mi...

Hát van jobb, mint csak a szépre emlékezni? A fiatalságra, a kuplékra, az örökzöldekre, a kávéházi zsongásra? A boldog békeidőkben hogyan mulat a feltörekvő polgár, hisz meglett neki a törzshelye, a társasága, minden érthető volt, és egyszerű. Az élet örömei közt pedig előkelő helyen álltak a Zerkovitz szerzette zengemények, ezek a felejthetetlen, rafinált és játékos, énekelhető élethelyzet dalok, hiszen Mindig az a perc a legszebb perc, Amikor a Duna-parton este zene szól. S csak szállnak ezek a dalok, életre kel a slemil, a mulatós, a kikapós, a csábító, a bölcs cseléd. És persze életre kel a boldog békeidő, a boldogtalan és békétlen idő, és a mindent túlélő budapesti polgár. Az idősebbek emlékezhetnek a Budapest Orfeumra, a fiatalabbak a Budapest Bárra – mindkét érzése jogos, és helyénvaló. Másfél órányi zene és tánc – fiatalos, lendületes, derűs újraértelmezésben csendülnek fel a régi jól ismert dallamok: előkerül a Bukj el szoknya, Miközben halkan szól a dzsessz, hiszen...
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.