Gogoliáda

Gogol életműve nem csak az orosz irodalom fontos állomása; írásai a modern élet groteszk és abszurd mivoltát mutatják meg. Szereplői kisemberek, akik mind fölfelé törekszenek a társadalom ranglétráján. Tele vannak álmokkal, amiket sosem érnek el, és ha mégis, akkor az álmok visszájukra fordulnak és eltorzítják gazdáikat. Gogol a groteszknek ábrázolt figuráit hol bogarakhoz, hol disznókhoz vagy épp szamovárhoz hasonlítja. Ezt a torz világot a bábok jól vissza tudják adni. Előadásunkban egy vagy két ember által mozgatott asztali bábokat használunk, amelyek konkrétan vagy áttételesen Gogol szereplőit idézik. Az előadás zenei gerincét Alfred Schnittke huszadik századi orosz zeneszerző Gogol-ihlette művei adják. A Gogol-szvit és a Szkeccsek (eredetileg baletthez írt) rövid, képszerű és szuggesztív tételei alkalmasak arra, hogy nonverbális bábetűdöket építsünk rájuk. A szöveg hiányát pedig a térképző, illetve a szereplők belső világát érzékeltető vetítés ellensúlyozza.

Rendező: Szenteczki Zita

Rendező: Varsányi Péter

 
Játék
Mikor Gellert Grindelwald, a nagyhatalmú sötét varázsló megszökik a fogságból, Albus Dumbledore, a Roxfort professzora Göthe Salmander segítségét kéri a szökevény felkutatásában.
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.