Legyetek jók, ha tudtok

A kiteljesedett reneszánsz korban Róma városa próbál felébredni ezeréves rémálmából. Új utcák és hidak, nagyszabású építkezések, s az ókori Róma omladékai. Lakói előkelő pápai hivatalnokok, haszonleső kereskedők, papok és tolvajok, kurtizánok és zarándokok, koldusok és hercegek, hajósok és zsoldosok, utcagyerekek… és szentek, akik imádkoztak, gyógyítottak, , koldultak és tanítottak, tették, amit tenniük kellett, és eszükbe sem jutott, hogy ők szentek. Közöttük Fülöp atya a darab főszereplője-, akit Róma második apostolának tartanak, akit „A humoros szent”-nek nevezett nagy csodálója, Goethe. Komoly valóságalapja van tehát a műnek, noha ez a valóság a képzeten átszűrve jelenik meg. Fülöp atyáról, az emberről rajzol elénk hiteles képet, olyan ember képét, aki az emberi jóság, a türelem és a derű megtestesítője, a csellengő, vakvágányra került életek megmentője. A színdarab Luigi Magni és Bernardino Zapponi azonos című filmje alapján íródott. „…nem egyszerűen egy film színpadi adaptációjáról van szó, hanem egy új színpadi műről…, Mindenkor ügyeltem azonban arra, hogy a történet egésze ne sérüljön…Minden színpadi műben a legfontosabb az Itt és Most. A történelmi témájú színdarab is azt akarja bemutatni, ami a mának szól, ami ma is érvényes. És amikor a szegénységtől, az éhezéstől gyerekek ezrei szenvednek, ez a történet legalább annyira aktuális ma, mint annak idején Néri Szent Fülöp korában. Sajnos ma is épp úgy, mint a középkorban, csak egy-két „szent ember” gondoskodik róluk…” (Vajda Katalin).
Játék
Tíz éve született a zenekar a Magyar Színház büféjében és szilveszterkor léptek fel együtt először „jelmeztelenül”.
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.