Éjjeli menedékhely

„Élsz, éldegélsz, minden gyönyörű! Aztán hirtelen mintha megfagyna az ember, elfogja az unalom...” Gorkij műve először könyv alakban jelent meg „Az élet mélységében” címmel, Münchenben, a Mahtlevszkij kiadónál, nem sokkal utána Szentpétervá-rott is kiadták. A könyv iránt szokatlanul nagy volt az érdeklődés, az első pétervári kiadás - 40 000 példány - két hét alatt elfogyott, 1903 végéig több mint 75 000 példányt kelt el belőle. Ehhez fogható sikere akkoriban egyetlen könyvnek sem volt. Az Éjjeli menedékhely ötlete 1900 elején született. Ez év tavaszán Gorkij a Krim-félszigeten elmondta Sztanyiszlavszkijnak a tervezett darab tartalmát. Az író négy darabból álló drámai ciklust tervezett, mindegyikben az orosz társadalom egy-egy rétegét kívánta ábrázolni. Az utolsó darabról ezt írta egyik levelében: "És lesz még egy: a mezítlábasok. Tatár, zsidó, színész, az éjjeli menedékhely gazdasszonya, tolvajok, nyomozó, prostituáltak. Csupa szörnyűség. Terveim már készen állnak, már magam előtt látom az arcokat, az alakokat, hallom hangjukat, beszédüket - cselekedeteik oka már világos előttem, minden világos..." 1902-ben szeptemberében maga a szerző olvasta fel a Művész Színház színészeinek, de az orosz cenzúra betiltotta a darabot - egészen 1905 áprilisáig „nemhivatalos” tilalom alatt állt. Számos idegen nyelvre lefordították, 1903 óta hatalmas sikerrel adják elő a világ nagyvárosaiban.
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.