Luxemburg grófja

Egy bécsi kritikus egyszer a következőket írta: „A zenés színpadnak három műfaja van: opera, operett – és Lehár!” Maga a szerző 76 évesen így vallott műveinek különlegességéről: „Fiatal komponista koromban egyre inkább láttam és éreztem, hogy az operetteket már nem tartják művészetnek, ... hanem csak egyszerű szórakozásnak, amelyet úgyis hamar elfeled az ember. Az operett-bárgyúság kifejezés már szállóigévé vált... A színpadon mozgó figurákból hiányzik a szív, a lélek. Elhatároztam, hogy embereket teremtek, ... akik éppen úgy szeretnek és szenvednek, mint mi.” Egyrészt igaza lehet Lehár Ferencnek, hogy az operettek librettója néha kicsit butácska – na de hogy elfelednénk őket?! Mert hát tegye a szívére a kezét, aki nem imád néha egy kicsit megmerülni habkönnyű, naív és romantikus történetekben... A Luxemburg grófja is miről szólhatna vajon, ha nem szerelmi bonyodalmakról, álházasságról, szívek közötti akadályokról és kiküzdött boldogságról a végén.
Játék
Az Éles Gábor Triót a névadó 2009-ben hívta életre Móré Attilával, azzal a céllal, hogy egy sajátságos zenei nyelvet beszélő alkotói közösséget hozzon létre, mely 2010-ben Szkladányi András basszusgitárossal egészült ki.
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.